"Félig zsidó vagyok, maga akar velem alkudozni? – így Ibolya néni. Ne fényképezze le a majmot, nem kell senkinek tudnia, hogy itt van. Mit akar megtudni róla? Na jó, menjünk, maga kérdezzen, én nézem a filmet, s közben válaszolok."
A
Young and the Restless sorozat ikszezerenszázadik részében elmerülve mesél, majd megszakítja a beszélgetés fonalát. Közben arról is információkat szolgáltat a hetvenedik évén is túl járó néni, hogy éppen a szappanopera melyik szereplője miért került börtönbe. „No meg az ügyvéd, jaj, hát az egy akkora mafla... és azt a vörös nőt, a
Phyllist, azzal a barna mexikóival csalja a férj.” - sopánkodik.
Hogy került a majom önhöz?
– Ezelőtt 12 évvel a majom egy Kolozsváron dolgozó arab orvosé volt, aki haza akart menni, de nem volt pénze az útra. Ekkor ezer dollárért eladta a fiamnak azzal a feltétellel, hogy amikor visszajön, visszavásárolja tőle. De többet nem jött vissza, soha többé nem láttuk, így a családra maradt a majom, akit végül
Lujzának szólítunk.
Mikor ebbe a kertes házba költöztem, magamhoz vettem Lujzát, mert úgy gondoltam, jobb lesz neki ez a környezet, mint a tömbházlakás. Az emberek eleinte csodálkoztak, de aztán hozzászoktak ahhoz, hogy majom van az udvaron.
Nem gondolt a fia arra, hogy problémás lesz tömbházban a majomtartás?
– Nem lehetne szabadon engedni, túlságosan is szeretjük, így meg sem tudunk válni tőle. Amíg a fiamnál lakott, egy egész szobát kellett neki fenntartani, és át kellett alakítani, hogy ne kaparja le a falat. Voltak neki játékai is, babája, kismackója, de a tükör volt számára a legérdekesebb.
Hogy érzi magát Lujza falun?
– Nagyon szereti, jobb neki a friss levegőn, mint a városban. Felmászik a ketrece oldalára, és rikoltozik a járókelőknek. Soha nem engedem ki, mert nem jönne vissza. Egyszer meglépett, lyukat ásott a ketrec alatt, ott kimászott és bekerült a tyúkok közé.
A tyúkok körülvették, és nézték, de szerencsére nem bántották. Egy másik alkalommal ismét kimászott, a szomszédasszony figyelmeztetett, hogy a majom a fa tetején ugrál ágról-ágra. Akkor megijedtem, mert már esteledett. Almát és banánt vittem neki, visszacsalogattam a ketrecbe, és rácsaptam az ajtót.
Történt egyszer, hogy a falubeliek szóltak, Lujza megszökött. Megnéztem a ketrecet, de a majom ott ugrándozott benne. Ekkor kiderült, hogy egy másik majom jelent meg a faluban. Senki sem tudta, hogy honnan került oda, és mivel nekem már volt egy majmom, úgy gondoltam, jó barátok lesznek.
Az új majmot
Jiminek neveztük el. Intelligens majom volt, akármit adtam neki, lepucolta, megtakarította, megfújta, és csak azután ette meg. Közeledett a tél, be akartuk szerelni a fűtést a ketrecekbe, azonban egy novemberi hajnalon
Jimi elpusztult, nem bírta ki a hideget. Nem tudom elfelejteni
Jimit, a fiam azt mondta, „te anyu, többet sírtál a majomért, mint a férjedért, mikor megözvegyültél”.
Mivel szokta eteteni?
– Reggel, mikor megyek enni adni, már nézi a kerten kívül elmenő teheneket, lovakat. Mikor bejönnek a kecskék és a virágokat legelik, rögtön visítani kezd. Mikor lehajolok, hogy az etetőjébe ételt tegyek, akkor odajön és megtépázza a hajamat.
Zsákszámra veszem neki az almát, csemegézik a magokon. A napraforgó magját ügyesebben szétbontja, mint az ember. Mindenféle gyümölcsöt megeszik, kivéve a citrusféléket. A narancsot és a paradicsomot kimondottan utálja.
Tavasszal friss zöldhagymaszárat adok neki, azt nagyon szereti. De kekszet, csokit, nápolyi szeletet, és tortát is kap, a főtt rizs az egyik kedvence. Sokba van nekünk most is a tartása, a házba nem hozhatom be, mert mindent szétszed. Így ősztől tavaszig infravörös melegítővel fűtünk a ketrecben. De nem számít, mert nagyon szeretjük.
Kérdezett: Kertész Melinda