• Megosztás:


Hirschfeld Éva és Ida, műlégykötők

   Kertész Melinda rovata
   a rovatot 2002-2007 között Sipos Zoltán vezette

Letűnt kort idéző darabokkal bebútorozott úri lakásban lakik a hetvenhét és nyolcvan éves Éva és Ida néni. Világéletükben műlegyeket kötöztek: az igazi horgász saját magának készíti el a csaliját – vallják.



Vannak itt méhecskék, fenyőhangyák, vékonytestű darazsak, szürke és kékszúnyogok, egynapos legyek, majd itt sorakoznak a nagyon díszesek: ezek a kis pillék, amelyek esténként repülnek a fényre, kis színes májusi pillangók: sárgák, zöldek – ők is szépecskék – mutatja a többb száz darabból álló műlégygyűjteményt Ida néni. Eközben Éva néni műlégykötésről szóló könyveket és fakult borítójú horgászlapokat keres elő. Majd mesélni kezdenek.


Mikor kezdtek el műlégykötéssel foglalkozni?

Hirschfeld Ida: Gyerekkorunkban segítettünk édesapánknak, Hirschfeld Sándornak: szenvedélyes sporthorgász, vadász volt, saját magának, de még barátainak is készített hegyivízi horgászathoz szükséges műlegyeket. Az első világháború előtt Németországban dolgozott, ott tanulta meg, hogyan kell műlegyeket kötni, hiszen Angliában és Németországban őshonos a horgászatnak ez a fajtája.



Mivel kedves, érdekes kézimunka, leánygyermekek lévén, mi is elkezdtünk érdeklődni a műlégykészítés iránt. Édesapánk egyszer leültetett, s megmutatta, hogy kell csinálni. Később fiatal korunkban mi is járogattunk a hegyi vizekre horgászni, ekkor már mi készítettünk magunknak műlegyeket, hiszen különleges elégtétel, ha valaki a saját maga által készített csalétekkel fogja ki a halat. Mindig jól telt a víz partján, még akkor is, mikor nem fogtunk egyetlen halat sem, a fontos számunkra az volt, hogy kint lehettünk a friss levegőn és figyelhettük a természetet.


Miben különbözik a műlegyes horgászat a hagyományos pecázástól?


H. I.: A műlegyes horgászat állandó mozgással jár, nem pedig abból, hogy leülünk a víz partjára és bedobjuk a csalit, arra várva, hogy valami a horogra akadjon. Sajátos felszerelés kell ehhez a fajta horgászathoz: más bot, orsó, zsineg szükséges, a horgász pedig folyton „tornászik”, amint a víz tetejére dobálja a legyeket. A horgásznak jó szeme és reflexei kell, hogy legyenek: mielőtt megérezné, hogy nem igazi legyet fogott, a műlégy után kapó halat azonnal ki kell rántani, mert különben kiköpheti a csalit.


Honnan inspirálódhat egy kezdő műlégykészítő?


Hirschfeld Éva: 1904-ben Max von dem Borne Angelfischerei című könyvének már a negyedik kiadása jelent meg, ebben a szerző részletesen leírja a műlégykészítés technikáját, és megnevezi az ehhez szükséges anyagokat. Angliában a Hardy cégnek a múlt század elején már különböző katalógusai is megjelentek. Az 1920-as években ezekben közlik, hogy milyen horgászati felszereléseket lehet beszerezni náluk. Mi az édesapánk kísérletezései és a tőle megmaradt kiadványok alapján kötjük a műlegyeket.


Édesapánk egész életében vizsgálta, hogy itt nálunk milyen csalétkeket lehet használni: a horgásznak az első dolga megnézni, hogy mi van az első kifogott hal gyomrában. Ennek alapján kell kiválasztania a megfelelő csalit. Apukánk legtöbbször műlegyekkel horgászott, amely különböző anyagokból készül: tollból, selyemből, gyapjúból – amennyire lehet, utánoznia kell a bogarakat, de léteznek fantázialegyek is. Angliában vagy Németországban több mint ezerféle legyet használnak, Romániában kétszáz félét különböztetünk meg. Nemcsak legyekkel lehet halat fogni: létezik az úgynevezett villantó vagy spinner, ami kicsi fém halutánzat, vagy kiskanál.



Közvetlenül a II. világháború után nem gyártottak ilyesmit, és a Fierul edényüzletben a horgászok felvásárolták az egész kis- és mokkáskanál készletet – akkora lett az árucikkhiány, hogy a kereskedő végül egyetlen kanalat sem volt hajlandó eladni nekik. A horgászok a kiskanalat átfúrták, felszerelték erre a horgot és így fogták a halakat. A nyomorúság kreatívvá teszi az embert: a vízihólyagot – egy vízzel teli pingponglabdaszerű átlátszó golyócskát, amely súlyt ad a zsinórnak, hogy távolra lehessen hajítani a horgot – például pingponglabdával helyettesítették.


Önök hányféle legyet állítanak elő?


H. I.: Az igényekhez igazodunk. Bármilyen legyet tudunk kötni, amihez mintát és alapanyagot kapunk – nagyon sokféle anyag kell: vadmadarak tolla, szőrmék, gyapjúszálak – ezekben a német szakkönyvekben pontosan le van írva, hogy milyen madárnak vagy állatnak melyik részéről származó tollából, gyapjából kell bizonyos fajta legyet kötni. Az ún. klasszikus legyeknek, amelyek a nyugati prospektusokban több évtizede, sőt a tizenkilencedik század végétől fogva ugyanazon a néven szerepelnek, megvan a pontos leírása ezekben a kiadványokban. Aki saját magának készíti el ezeket a legyeket, ezeket a könyveket kellene tanulmányoznia, hiszen nem teljesen mindegy, hogy milyen sorrendben kötözzük az anyagokat a horogra, mivel nem biztos, hogy a kívánt eredményt érjük el. Ismerek egy olyan történetet, hogy egy paraszt a a Dregán völgyében a condrájából kihúzott egy gyapjúszálat, a kakast egy kicsit nyaktájékon megtépázta, és egy meggörbített gombostűre feltekergette és ezzel jó nagy halakat fogott.


Honnan szerzik be az alapanyagokat?


H.I.: Még mindig vannak jó barátok, akik vadásznak, a piacon pedig mindig kapható kakas. Svéd horgászokkal beszéltünk, akik elmondták, hogy klubjuk van. Télen, mikor a horgászszezonnak vége, összeülnek: mindenki viszi a kis műlégykötő felszerelését, és egymástól tanulják el a fortélyokat. Mikor eljön a horgászszezon, a víz partjára is viszik magukkal a hozzávalókat. Megrázzák a környező bokrokat, és megnézik, hogy milyen bogarak esnek le róluk, és ezekhez hasonló legyeket próbálnak kötni. Most már minden horgászboltban lehet műlégykötő felszerelést vásárolni, amely kicsi satukat, horgokat, csipeszeket tartalmaz. Az alapfelszerelés a satu, amelyet azonban egyébbel is lehet helyettesíteni. A lényeg az, hogy a horog valahova stabilan be legyen ékelve, hogy mindkét kéz szabad legyen.


Milyen mozzanatai vannak a műlégykészítésnek?


H.I.: Először is a horgot rögzíteni kell, majd egy vékony kötözőcérnával az anyagokat a kívánt sorrendben kell a horogra kötni. Minden toll, vagy a szőrme rögzítése után csomót kell kötni, hogy ne bomoljon ki. A bogár felépítésében a nyakrész kialakításakor különös tekintettel kell lenni a bolyhokra. Ide a kakas nyaktollait használjuk: az elálló pihék utánozzák a bogár lábait. Amikor a műlégy elázik, ezek a bolyhok összecsomósodnak és úgy néz ki, mint a bogár, amelyik szétterpesztett lábakkal a víz tetején próbál evickélni.

A műlegyek két nagy családba sorolhatók: vannak az úgynevezett száraz legyek. Azért hívják így, mert a kakastollnak a pihéibe levegőbuborékok szorulnak, és ezek fenntartják a víz színén a műlegyet. Majd vannak a vizes legyek, amelyek fogoly hasán levő tollakból készülnek. Ezek a tollak pöttyösek, szürkében, barnában, krémszínben pompáznak. Lágy tollak, könnyen megáznak, így egy kicsit mélyebbre süllyednek a vízben. Ezek a vizeslegyeket utánozzák.

Majd vannak a nimfák, álcák, amelyek a víz alatt élnek. Az ezeket utánozó legyeket súlyosabbra kell készíteni, hogy lesüllyedhessenek. Vannak méhecskék, fenyőhangyák, vékonytestű darazsak, a szürke és a kékszúnyogok, egynapos legyek, majd vannak a nagyon díszesek: ezek a kis pillék, amelyek esténként repülnek a fényre, meg a májusi pillangók: sárgák, zöldek – ők is szépecskék. Majd vannak ezek a kis világoskékek: ezek fantázialegyek. A zöme fantázialégy, de nagyon szépen lehet velük horgászni.

Édesapánk annak idején a Kárpát vadász-horgászlapban közölt cikkeket, majd '83-ban, mikor meghalt, a Vânătorul şi pescarul sportiv című lapban közöltek cikket róla. Sőt, annak idején ennél az asztalnál ült Sadoveanu, Pop Ionel, az ügyvéd, aki képviselő is volt, és Pop Alexandru, a sebészprofesszor, mind tanácsért jöttek. Édesapánktól mindenikük műlegyet is kapott a tanács mellé.

Kilencvenévesen még a tavon evezett, horgászott és élvezte a természet szépségét. Mi is általa szerettük meg a természetet, együtt minden hegyet bebarangoltunk. Akkoriban körülményesebb vállalkozás volt a hegyeket megközelíteni, mert nehéz volt a felszerelés. Mielőtt útnak indultunk, nézegettük, hogy mi kerüljön a csomagba, majd méricskéltük, hogy azért a súlya ne haladja meg a huszonöt kilót. Örülünk, hogy elmentünk, mert sok kedves emlékünk maradt: a diapozitívok, a régi fényképek...

H. É.: Sajnos a mai horgászati lehetőségek az országban még mindig eléggé szomorúak: a vizeket nem őrzik kellőképpen, nem pótolják friss ivadékkal a halállományt. Az erdőirtással elég sok halikra és kicsi hal elpusztul, mivel belekerülnek a vízbe a vékony faágak, a fenyő tűlevele, erjednek, rothadnak és megölik a fiatal halivadékot. A pisztráng például csak tiszta és oxigéndús vízben marad meg. Gyerekkorunkban édesapánk mesélte, hogy zsúfolásig tele voltak a vizek hallal.


Most hova érdemes horgászni menni?


H.I.: Sebespisztráng-horgászatra a folyók felső folyásához kell menni, a forráshoz minél közelebb: például a Tisza, a Maros, a Körösök felső vidékére, a Járához, a Hideg- és a Melegszamos felső felébe, a Zsil völgyébe: oda, ahol a víz kristálytiszta és gyors folyású. Sebespisztrángot nem lehet a piacon kapni: azok tavi pisztrángok, szivárványos pisztrángok. A hegyivizi halaknak nagyon fürgének kell lenniük, mert ott sebes folyású a víz. Ettől a fürgeségüktől olyan különlegesen zamatos a húsuk.

Kérdezett: Kertész Melinda

[11.9.2007]




Folytatnád-e ezt a beszélgetést?

Igen 88
Egy masik beszelgetést talán 4
Nem 16



Korábbi interjúk
 
Ákos és Szilamér
> akik hirtelen felindulásból elmentek megfürödni az Atlanti-óceánban
Róbert
> aki Matchboxokat gyűjt
Áron
> aki túravezetőként magyarországiakat szívatott kitalált állatokkal
Laura
> aki metál és indusztriális zenészekkel készít hobbiból interjúkat
Gordon
> aki mások helyett írt államvizsga dolgozatokat
Zoli
> aki Marosvásárhely legmenőbb márciuskáit árulja
Tünde
> aki kamionsofőr
Szabó Árpád
> aki nem fél a kínaiaktól
Jackie
> akinek a külföldi önkéntesek fizetnek, hogy Erdélyben dolgozhassanak
Horobeţ Emil
> aki művészetnek tartja a mateket
Andrea
> aki nem érzi az illatokat
Gyurka István
> aki autókat tuningol
Corina
> aki csak nyers ételt eszik
Melinda
> aki Japánban élte át a földrengést
Szokolay Sándor
> zeneszerző, aki Kodály tanítványa volt
Anna
> aki színekben látja az időt
Laura
> aki 139 szülinapot tud fejből
Victor
> aki a Predatort rajzolta
Iris
> aki kilépett a Facebookról
Marian
> aki a Himaláján és a Szaharában is leszaladta a maratont
Csaba
> aki elméleti fizikus Izlandon
Gonzó
> aki kiskorú gengsztereket szelídített egy dél-karolinai városkában
Stefano
> aki 60 országban járt
Paul
> brit világutazó, aki most Háromszéken él
Ila Gábor
> aki visszavett a tempóból
Ileana Mavrodin
> aki Kanadából költözött haza, hogy földházat építsen
David Mallegol
> aki utcagyerekeknek tart cirkusz-műhelyt
Dombi Botond és Szabolcs
> ifjú animátorok
Orsós János
> buddhista pedagógus, aki kitört a cigánytelep kilátástalanságából
Chris
> az aktivista
Kelemen Márton
> aki Kolozsvár központjában horgászik
Adrian Olar
> jegyellenőr
Volker Gerling
> aki gyalog vándorol és zsebmozikat mutogat
Lorik
> aki fixer volt Koszovóban
Olivér bácsi
> aki kapus
Cezar
> aki a druidizmus követője
Bordáska
> aki nem eszik cukrot, felvágottat vagy sült húst
Valer ezermester
> aki esernyőket javít, de a lakberendezés a hobbija
M.
> aki a karajról zsírszegény tehéntúróra tért át
Remus Turda
> máramarosi zsidó
dr. Pusztai Noémi
> aki állatokat homeopátiával gyógyít
Tania
> aki szarajevói születésű temesvári szerb
Ibolya néni
> cerkófmajom-tulajdonos
Hirschfeld Éva és Ida
> műlégykötők
Zsuzsa asszony
> aki jósnőnek született
Will Krause
> aki a Cartoon Networknak animál
Csizmadia András
> borszakértő, gasztrofilozófus
Bernhard Gittler
> a vadász-orgonista-ügyvéd-közgazdász báró
Nadir
> egy üzbég Kirgizisztánból
Milică bácsi
> akinek az egyik szeme sír
DL, egy iráni srác
> aki emigrálni akar
Bréda Ferenc
> aki Mumu forever
Balázs Imre József
> aki belülről fordítja ki a medvét
Marie
> a vegetariánus
Muszka Sándor
> költő
Pataki Csaba
> táltos-tanítvány
Júlia
> aki 77 évesen e-mailezik és chattel
Vadnay Attila
> sztárfodrász
Attila és Álmos
> az "édi kis romániaiak"
Yale
> aki kelet-európai zsidó hagyományokat kutat
Rezső
> az ínyenc
Nándika
> a médiás, blogger, ámokfutó
Gergő
> amatőr ralis
Brad Vee Johnson
> a Sounds of Boney M tagja
Attila és Álmos
> a téma: manele
Réka
> az animé-őrült
Szende
> aki bohócokat gyűjt
Izabella
> a magyar, román és szász kultúra határán
György
> egy menő váradi lokál pultosa
Ralph
> aki Goában bulizott
Zita
> akinek Angyala van
Névtelen
> aki Romparkint szedett
Bán és Jancsika
> utazók
Dana és Luci
> nudisták
Gonzo
> aki halláskárosultakat tanít
Mihai Chirilov
> szabadúszó
V.
> aki sátánista volt
Chase
> a misszionárius és divat-tervező
Kozma bácsi
> aki 63 éves, egyetemista és bentlakásban lakik
Stella
> a transzvesztita
Névtelen
> aki skinhead volt
Menyhárt
> aki nem bír felkelni
Papsi
> a szoknyavadász
Sorin Tara
> a "legnagyobb Románia-ellenes"
váradi névtelen
> aki pszichedelikumokat próbált
Leon
> a taktikai művész
Egyetemisták
> első kolozsvári élményeikről
Zsuzsa és lakása
> akiknek saját életük van
Áron
> aki lefotózott egy Chipendale-tagot, amint pisil
Lepi
> aki látástól-vakulásig sörözik
Attila és Zoltán
> a gourmandok
Szabó Anikó
> a reneszánsz táncról
Levente
> aki tornatanár és japánul tanul
Pityuka
> a punk
Áron
> aki Amerikában dolgozott és pénz nélkül jött haza
Führer
> a cigánykutató és éjjeli˜r
Dávor
> a horvát, aki Bécsben él s magyarul tanul
Farkas Árpád
> a bhakti-jóga hívő
Giusz
> aki megadja a módját az olvasásnak
Házsé
> a humor-krónikás
Nagy Zoltán
> akinek denevér a hobbija, de verebekb˜l doktorál
Imola
> aki rajong a vulkán-kitörésekért
Zuh Deodáth
> aki a magyarság, a filozófia és a menedzserfoci összefüggéseir˜l értekezik
Guccika és Attila
> az internátusi vitézek
Ági
> az elektronikus zenér˜l
Gyömbér
> aki szerelmes Párizsba
Elemér és Buza
> a divatos emberek
Misi
> aki rosszul választott
Könczey Elemér
> karikaturista
Cilu
> az ex-mikrobiofóbiás
Zágoni Balázs
> a filmkészítés buktatóiról
Timi, Iza és Annamari
> a "srác-fˆz˜k"
Szakáts István és Rarita
> világutazók
László Orth Hunor
> aki zenélni "krémesen" szeret
Karácsonyi Zsolt
> akit Lao-ce segített át a katonaságon
Szabó Attila
> az improvizőr







24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS