• Megosztás:


Nadir, egy üzbég Kirgizisztánból

   Kertész Melinda rovata
   a rovatot 2002-2007 között Sipos Zoltán vezette

Bűn-e a sörözés? Hány nyelven beszél egy FÁK-beli értelmiségi fiatal? "Hívő vagyok, bár sokat vétkezem." Arról, hogy a politika és a YouTube mindenhol elválaszt, illetve összeköt.



Nadir egyáltalán nem olyan, mint elképzeltem, bár azt nem tudom, voltaképpen mit is vártam: valószínűleg csak az “Ázsia”, “posztszovjet” és “muzulmán” kategóriák mentén működő sztereotípiák dolgoztak az agyamban. Az Albinucában, sörözés és borozás közben aztán már ez is elmúlt, de még kicsúszott a számon egy “egzotikus” jelző, amikor arról faggatott: végül is miért tartom érdekesnek publikálni a vele készült beszélgetést.

Voltaképpen hány nyelven is beszélsz?

– Lássuk csak: az üzbég az anyanyelvem, de oroszul végeztem a sulit; a kirgizt szintén felsőfokon beszélem, ugyebár az állam nyelve; ezenkívül jól tudok angolul (néhány hónapja egy holland egyetem nemzetközi kapcsolatok kurzusára járok), de meg tudom magam értetni németül és törökül is.

Hű, ez nem semmi. Apropó: hogyan kerültél külföldre?

– Egy kirgizisztáni civil szervezeten keresztül, amelynek dolgozom. A szervezet főleg Kirgizisztán déli, üzbégek lakta területein foglalkozik fejlesztési programokkal.

Milyennek tűnik Európa?

– Először is nagyon örülök, hogy lehetőségem volt arra, hogy utazzam és továbbképezzem magam, Hollandián kívül voltam Brüsszelben, Párizsban, és most Romániában. Egyébként Romániáról is voltak bizonyos előfeltevéseim, mint a volt szovjet birodalom vonzáskörébe tartozó, exkommunista országról: nos, rosszabbra számítottam... (nevet)



Megfordult a fejedben, hogy Európában maradj?

– Azt el tudom képzelni, hogy itt dolgozzam öt évig, tíz évig, de hogy végleg itt telepedjek le, azt nem. Nagyon ragaszkodom a szülőföldemhez, tudod? Haza akarok menni Kirgizisztánba, és ott kamatoztatni a tudásom, tapasztalataim, ott akarok családot alapítani, oda kötnek a gyökereim.

Mesélj az országodról.

– Gyönyörű, hegyes vidék, viszonylag nagy területen fekszik, és valamivel több mint ötmillió lakosa van. A kirgiz etnikum alkot többséget, de a nem hivatalos becslések 20-25%-ra teszik az üzbég kisebbség arányát. Élnek még az országban egyébként oroszok, grúzok, tádzsikok, ukránok is. A szomszédos országok: Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kína és Kazahsztán. Egyébként az a tapasztalatom, hogy Közép-Ázsia országai nagyrészt egybemosódnak az emberek fejében, engem például már néztek kurdnak is, pedig Kurdisztán egészen máshol van. A volt szovjet, közép-ázsiai országok közül egyébként Kirgizisztán az egyik legdemokratikusabb, legalábbis megpróbál az lenni. Az egész világ tudja, hogy Üzbegisztánban diktatúra van, mint ahogy Türkmenisztánban és Tadzsikisztánban is. De kirgiz állampolgárként természetesen nem ítélhetem meg, hogy egy szomszédos országban milyen a politikai helyzet: óvatosnak kell lenni az ilyen ítéletek megfogalmazásakor. Elmondható egyébként, hogy a térségben Kazahsztán a legfejlettebb gazdaságilag.

Kirgizisztánban milyen szerepe van a muzulmán vallásnak? Úgy értem, az állam semlegesen viszonyul a vallásokhoz?

– A lakosság nagy többsége muzulmán. A szovjet időkben természetesen a központi hatalom, hogy úgy mondjam, nem bátorította a vallásgyakorlást, sőt; de mostanában egyre többen térnek vissza az iszlámhoz, és vallják magukat hívőknek, és elmondható, hogy a vallás újra elfoglalja az őt megillető helyet az emberek életében. Ez persze személyektől függ: vannak, akik betartják a szabályokat, naponta ötször imádkoznak, de mégis követnek el bűnt, és vannak hívők, akik függetlenül a külsőségektől, de szívükben őszintén hisznek. Én hívő vagyok, bár sokat vétkezem... (mosolyog).

Támogatom azt, hogy a muzulmán asszonyok, lányok a tradíció megkövetelte módon öltözzenek: vagyis fedjék el testüket az idegen férfiak tekintete elől. Természetesen ha Kirgizisztánban jársz, látni fogsz félmeztelen nőket is: ne gondold, hogy az országunk annyira konzervatív, hogy a polgárok nem tehetik ezt meg, ha akarják. És természetesen az is, hogy egy személy követi-e a tradíciókat, betartja-e a szabályokat, teljességgel rajta múlik, senki nem kényszeríti. A kényszernek amúgysincs értelme, mert attól még nem lesz valaki jó hívő, ha betartja a szabályokat.

Az iszlám, mint bármely más vallás, természetesen tiltásokat, követelményeket támaszt a követőivel szemben. Ezek a mi esetünkben a következők: napi ötször imádkozni, elkerülni a bűnt, szeretni felebarátainkat, békében élni – nagyjából ennyi. És mivel a meztelen női testrészek látványa bűnre csábíthat, ezért jobb azt megelőzni, vagy nem így gondolod?

Attól függ, mit nevezel bűnnek...

– A fiatalok természetesen nálunk is járnak szórakozni, kocsmázni, bulizni, de ha nem fordítanak figyelmet az erkölcsös viselkedésre, akkor az könnyen vezethet egy másfajta kapcsolathoz... és a muzulmán vallás szerint a szexnek csak a házasságon belül van helye.

És te ehhez tartod is magad?

Igen.

Nadir egyébként kedvesen mosolyogva tűrte kérdéseinket, nem győzte hangsúlyozni: „I'm open”, míg végül már lassan mi éreztük tolakodó udvariatlanságnak, ha tovább faggatjuk a „bűneiről”. Inkább siettünk megjegyezni: a keresztény vallások is tiltják a házasság előtti szexet, mire kicsit meglepődött. De aztán, kezét kecsesen a homlokára, majd a szívére téve, mutatta, hogy a hitnek itt és itt a fészke, mint ahogy a bűnnek is, és voltaképpen nincs olyan ember, aki ne követne el bűnt. Sörözni bűn? - kérdeztem, és kortyoltam egyet a korsóból. Nevetett, és azt mondta, minden olyan tett bűn, ami által elveszíted a kontrollt önmagad fölött.



Visszatérve a kérdésemre megjegyezte, ez attól függ, ki mennyire bírja az alkoholt. „Két sör az még okés” - mondta, és megemelte ő is a korsót meglepően jól hangsúlyozva: „Egészségedre!” Nekünk az üzbég nyelvű megfelelője nehezebben ment: Soglik uchun! (A g egy számunkra nehezen kiejthető torokhang, valahol a g, a k és a h között. Nagyokat nevettünk egymás próbálkozásain.)


Milyen a kisebbségi jogok helyzete Kirgizisztánban?

– Az etnikumközi kapcsolat a mindennapi élet és interakciók szintjén jó. Békésen együttélnek egymás mellett a különböző nemzetiségűek.

Van üzbég nyelvű média, oktatás?

– Délen, ahol az üzbégek többen vannak, igen, van: tévéadó, iskolák, újságok. Az ország más területein, ahol elenyésző számban élnek, nyilván nincs.

Én azt olvastam a BBC honlapján, hogy azért léteznek feszültségek az üzbégek és kirgizek között...

– Ha léteznek is, az csakis a politikusok miatt van. Ha egy bármilyen nemzetiségű politikai szereplő azt mondja a másik népcsoporthoz tartozókról, hogy ilyenek meg olyanok, hogy rosszak, akkor az emberek többsége, mivel befolyásolható, beveszi a maszlagot. És a politikusok így remélnek szavazatokat szerezni, politikai tőkét kovácsolni, hogy ellenségként állítják be a másik népcsoportot, és őket hibáztatják a rossz gazdasági helyzetért stb. Pedig nincs rossz nemzet, csak rossz emberek.

Nekem egyébként rengeteg kirgiz, orosz barátom van, és remekül megértjük egymást. A barátaimmal általában oroszul beszélgetünk egymás közt (az orosz a második hivatalos nyelv), de a családban természetesen az üzbéget használjuk. Az emberek nagy része több nyelvet beszél, elég sokan tudnak oroszul. A vegyes házasságok nem ritkák, ebben az esetben pedig a gyermekek valószínűleg az üzbég és a kirgiz nyelvet is beszélni fogják, de a trend az, hogy az apa nemzetiségét követik.

Másodszor a Bulgakovban söröztünk, lefényképezte a Lenin-szobrot, nekem nagyon kellett nevetnem, mire nagyon bölcsen megállapította, mi itt nem igazán szeretjük az oroszokat, ugye? Az irodalmat és a zenét igenis szeretjük – tiltakoztam kissé vérszegényen, de reméltem, elérti, hiszen korábban már beszélgettünk irodalomról; akkor tudtam meg, hogy Avicenna is üzbég volt.

Milyen lehetőségeik vannak a fiataloknak vidéken és nagyvárosban?

– Természetesen a városokban nálunk is könnyebb érvényesülni, magasabb színvonalú az oktatás, több lehetőség nyílik a szakmai fejlődésre, egyetemi végzettség megszerzésére, jobban fizető és jobb állások vannak. Ha mondjuk – ez egy példa – vidéken egy munkát elvégzel ötszáz euróért, akkor azért városon kétszer annyit kapsz. Eléggé nagy a munkanélküliség, és a falvakban az emberek nagyjából csak a terménypiacon tudják eladni azt, amit megtermelnek. Nincsenek gyárak, hogy nagy tételben felvásárolják a zöldséget, gyümölcsöt, hús- és tejterméket. Egy része exportra is megy, főleg Oroszországba.

Mik a szórakozási lehetőségek mondjuk egy kis- vagy nagyvárosban?

– Mindenki azt gondolja, hogy borzasztóan elmaradottak lehetünk, ehhez képest egészen más a helyzet. Én a déli tartományi fővárosban, Osh-ban lakom. Hat-hét egyeteme van, az Osh Állami Egyetem a legrégibb és legjobb. Egyébként nemcsak városon, de a falvakon is van internetkapcsolat. A barátaimmal kiülünk a folyópartra, egy teraszra és sörözünk, kebabot eszünk; diszkóba és kocsmázni járunk. Otthon, Osh-ban utoljára öt éve voltam diszkóban, de amint hazatérek, bepótolom, megnézem, változott-e valami...

Az üzbég és kirgiz diszkókban európai szerzők dalai is mennek, de természetesen vannak helyi sztárok: Julduz Usmanovát az üzbég primadonnának nevezik, koncertezett már Törökországtól Hollandiáig külföldön is. Nadir négy pasit is felsorolt, biztat, nézzem meg őket a YouTube-on: Shohruh rapper, Samankar, Shahzoda és Rayhon lightosabb popzenét játszik. De nemcsak videoklipek vannak a YouTube-on, az üzbég kultúra legkülönbözőbb termékeit népszerűsítik ily módon. Nadir többek közt a gasztronómiai Hogyan készítsd? videócskára hívta fel a figyelmünket, illetve egy olyan weboldalra, ahol számos tradicionális recept megtalálható angol nyelven.

Te tudsz főzni?

– Igen, el tudom készíteni én magam is például a főleg rizs és zöldségalapú főételeket, de a tradicionális konyhának édesanyám a mestere.

Nadir nyomatékosan kért, hogy az országáról kapott információkat ellenőrizzem le és bővítsem ki: hát íme, néhány alapinfó. Az ország alapterülete picivel kisebb mint 200 ezer négyzetkilométer (mintegy negyvenezerrel kevesebb, mint Romániáé). Közép-Ázsia Svájcának is nevezik, mert a Tien-San hegység az ország 80%-át teszi ki; az ország legmagasabb pontja több mint 7400 méteren van. Kirgizisztán a Független Államok Közösségének tagja. Nagy potenciál rejlik az országban, ami az idegenforgalmat illeti; az egyedüli akadály talán a távolság: Bukaresttől Osh 3800 kilométer.

Kirgizisztánról angolul >>

Kirgizisztánról magyarul >>

Kérdezett: Bakk-Dávid Tímea
Közbeszólt, sörözött, borozott, fordított: Zsuzsa, Péter, Dóra, Júlia

[5.6.2007]




Folytatnád-e ezt a beszélgetést?

Igen 120
Egy másik beszélgetést talán 2
Nem 4



Korábbi interjúk
 
Ákos és Szilamér
> akik hirtelen felindulásból elmentek megfürödni az Atlanti-óceánban
Róbert
> aki Matchboxokat gyűjt
Áron
> aki túravezetőként magyarországiakat szívatott kitalált állatokkal
Laura
> aki metál és indusztriális zenészekkel készít hobbiból interjúkat
Gordon
> aki mások helyett írt államvizsga dolgozatokat
Zoli
> aki Marosvásárhely legmenőbb márciuskáit árulja
Tünde
> aki kamionsofőr
Szabó Árpád
> aki nem fél a kínaiaktól
Jackie
> akinek a külföldi önkéntesek fizetnek, hogy Erdélyben dolgozhassanak
Horobeţ Emil
> aki művészetnek tartja a mateket
Andrea
> aki nem érzi az illatokat
Gyurka István
> aki autókat tuningol
Corina
> aki csak nyers ételt eszik
Melinda
> aki Japánban élte át a földrengést
Szokolay Sándor
> zeneszerző, aki Kodály tanítványa volt
Anna
> aki színekben látja az időt
Laura
> aki 139 szülinapot tud fejből
Victor
> aki a Predatort rajzolta
Iris
> aki kilépett a Facebookról
Marian
> aki a Himaláján és a Szaharában is leszaladta a maratont
Csaba
> aki elméleti fizikus Izlandon
Gonzó
> aki kiskorú gengsztereket szelídített egy dél-karolinai városkában
Stefano
> aki 60 országban járt
Paul
> brit világutazó, aki most Háromszéken él
Ila Gábor
> aki visszavett a tempóból
Ileana Mavrodin
> aki Kanadából költözött haza, hogy földházat építsen
David Mallegol
> aki utcagyerekeknek tart cirkusz-műhelyt
Dombi Botond és Szabolcs
> ifjú animátorok
Orsós János
> buddhista pedagógus, aki kitört a cigánytelep kilátástalanságából
Chris
> az aktivista
Kelemen Márton
> aki Kolozsvár központjában horgászik
Adrian Olar
> jegyellenőr
Volker Gerling
> aki gyalog vándorol és zsebmozikat mutogat
Lorik
> aki fixer volt Koszovóban
Olivér bácsi
> aki kapus
Cezar
> aki a druidizmus követője
Bordáska
> aki nem eszik cukrot, felvágottat vagy sült húst
Valer ezermester
> aki esernyőket javít, de a lakberendezés a hobbija
M.
> aki a karajról zsírszegény tehéntúróra tért át
Remus Turda
> máramarosi zsidó
dr. Pusztai Noémi
> aki állatokat homeopátiával gyógyít
Tania
> aki szarajevói születésű temesvári szerb
Ibolya néni
> cerkófmajom-tulajdonos
Hirschfeld Éva és Ida
> műlégykötők
Zsuzsa asszony
> aki jósnőnek született
Will Krause
> aki a Cartoon Networknak animál
Csizmadia András
> borszakértő, gasztrofilozófus
Bernhard Gittler
> a vadász-orgonista-ügyvéd-közgazdász báró
Nadir
> egy üzbég Kirgizisztánból
Milică bácsi
> akinek az egyik szeme sír
DL, egy iráni srác
> aki emigrálni akar
Bréda Ferenc
> aki Mumu forever
Balázs Imre József
> aki belülről fordítja ki a medvét
Marie
> a vegetariánus
Muszka Sándor
> költő
Pataki Csaba
> táltos-tanítvány
Júlia
> aki 77 évesen e-mailezik és chattel
Vadnay Attila
> sztárfodrász
Attila és Álmos
> az "édi kis romániaiak"
Yale
> aki kelet-európai zsidó hagyományokat kutat
Rezső
> az ínyenc
Nándika
> a médiás, blogger, ámokfutó
Gergő
> amatőr ralis
Brad Vee Johnson
> a Sounds of Boney M tagja
Attila és Álmos
> a téma: manele
Réka
> az animé-őrült
Szende
> aki bohócokat gyűjt
Izabella
> a magyar, román és szász kultúra határán
György
> egy menő váradi lokál pultosa
Ralph
> aki Goában bulizott
Zita
> akinek Angyala van
Névtelen
> aki Romparkint szedett
Bán és Jancsika
> utazók
Dana és Luci
> nudisták
Gonzo
> aki halláskárosultakat tanít
Mihai Chirilov
> szabadúszó
V.
> aki sátánista volt
Chase
> a misszionárius és divat-tervező
Kozma bácsi
> aki 63 éves, egyetemista és bentlakásban lakik
Stella
> a transzvesztita
Névtelen
> aki skinhead volt
Menyhárt
> aki nem bír felkelni
Papsi
> a szoknyavadász
Sorin Tara
> a "legnagyobb Románia-ellenes"
váradi névtelen
> aki pszichedelikumokat próbált
Leon
> a taktikai művész
Egyetemisták
> első kolozsvári élményeikről
Zsuzsa és lakása
> akiknek saját életük van
Áron
> aki lefotózott egy Chipendale-tagot, amint pisil
Lepi
> aki látástól-vakulásig sörözik
Attila és Zoltán
> a gourmandok
Szabó Anikó
> a reneszánsz táncról
Levente
> aki tornatanár és japánul tanul
Pityuka
> a punk
Áron
> aki Amerikában dolgozott és pénz nélkül jött haza
Führer
> a cigánykutató és éjjeli˜r
Dávor
> a horvát, aki Bécsben él s magyarul tanul
Farkas Árpád
> a bhakti-jóga hívő
Giusz
> aki megadja a módját az olvasásnak
Házsé
> a humor-krónikás
Nagy Zoltán
> akinek denevér a hobbija, de verebekb˜l doktorál
Imola
> aki rajong a vulkán-kitörésekért
Zuh Deodáth
> aki a magyarság, a filozófia és a menedzserfoci összefüggéseir˜l értekezik
Guccika és Attila
> az internátusi vitézek
Ági
> az elektronikus zenér˜l
Gyömbér
> aki szerelmes Párizsba
Elemér és Buza
> a divatos emberek
Misi
> aki rosszul választott
Könczey Elemér
> karikaturista
Cilu
> az ex-mikrobiofóbiás
Zágoni Balázs
> a filmkészítés buktatóiról
Timi, Iza és Annamari
> a "srác-fˆz˜k"
Szakáts István és Rarita
> világutazók
László Orth Hunor
> aki zenélni "krémesen" szeret
Karácsonyi Zsolt
> akit Lao-ce segített át a katonaságon
Szabó Attila
> az improvizőr







24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS