Attila és Álmos Amerikában dolgoztak az utóbbi két nyáron. Ők
korábban már voltak cityzenek, de nem hagyhattunk ki egy kis közös Amerika-fikázást. A Transindex riportere gigantikus fehérneműk látványának a felelevenítésével indít, különösen a kucsmának is beillő melltartókat ecseteli, széles gesztusokkal.
Attila őszintén bevallja: ilyen szerkókat nem látott, viszont abban a New York állambeli,
'redneck' kis ír faluban, ahol bárosként dolgozott, valóban impozáns barátnői voltak állandó klienseinek, a simléderes sapkás Jacknek, Jimnek és Georgenak.
-- Különösen George-nak hatalmas a felesége, százhúsz kilóval és két foggal, meséli. George amúgy vékonydongájú hetvenes, a párja húsz évvel fiatalabb és szőke. George napi egy liter kávét iszik, éjszakánként töltött Magnummal a párnája alatt várja, hogy nem-e tör már egyszer be hozzá valaki.
Arról volt még híres ez a George, hogy reggelente, mielőtt felesége hazatért volna a munkából, elugrott egy sörre a kocsmába, majd terepjárójával mellékutcákon hazaslisszolt, bevágott egy pár cikk fokhagymát az alkoholszag ellen és macskájával az ölében várta a szőkét.
Attila elején a megszokott brit udvariassági formulákkal próbálta kicsalogatni a borravalót, de aztán rájött, mi a nagy téma: a szex. "Ilyenkor aztán előjöttek a fiatalkori élmények: 'all pink inside', mindegyik rózsaszín belül, foglalta sommásan össze George egy élet szexuális élményeit" -- mesél Attila.
Álmos többek közt pincérként is dolgozott New Yorkban. A csajozós élményeiről kérdezzük, Álmos tömör: "mindenki tudja mit akar, mindenki szexet akar, és ezt nem is titkolják." A kelet-európaiak amúgy best-sellereknek számítanak a tengeren túl: Attila például egyszerűen csak "édi kis romániai"-ként futott a 20-40 éves hölgyek elől. "Kérték a puszit" -- meséli.
"We only look..."
A beszélgetés során felbukkan még a "hülye amerikai, kutyával" motívum:
-- Találkozom egy amerikai ismerőssel: mondja, épp úsztatta a kutyát. Külön strandok vannak Amerikában, ahol a kutyákkal együtt úsznak a gazdik. A következő hétévégén újból találkozunk, épp a templomból jöttek: megszentelték a kutyát. -- meséli Álmos.
Különben kis szerencsével úgy lehet ingyen belógni strandra Amerikában, hogy odamegy az ember a jegyszedő nénihez, és a lehető legrosszabb angolsággal bedobja: "We international students. We only look, not swim."
Álmos egy ízben alaposan leégett, amikor pincérként rendszeresen véleményt kellett mondania a menüben szereplő ételekről. Tengeri herkentyűk műfajában teljesen járatlan erdélyiként két hónapon keresztül hablatyolt sült kukoricáról a klienseknek, amikor
Cornish Ham nevű fogás felől érdeklődtek (a corn kukoricát jelent angolul), mire kiderült, hogy az "valami állat", egy szem kukorica sincsen benne. "Egyszer egy vendég megkérdezte, hogyan kell enni a rákot? Nagyon óvatosan, mondtam."
Yes a kedvenc szó
Attila hozzáteszi: "híresek arról az amerikai vendégek, hogy szeretnek kérdezősködni: ez ugye hal. Honnan van hozva ez a hal? Hát a tengerből. Na jó, de melyik tengerből? Nahát mondtam nekik egy tengert, de jött a következő kérdés: ez akkor bio-hal vagy antibiotikummal kezelt hal? Mondtam, hogy hát ők csak úgy úszkáltak a tengerben, míg meg nem nőttek."
"Ez a kedvencem" -- így vágta ki magát Attila, amikor a helyzet végképp kínossá vált. "Ha nem értettem valamit, úgy tettem, mintha nem hallottam volna jól, rákérdeztem mégegyszer, hátha tényleg rosszul hallottam. Aztán sokszor kiderült, hogy tényleg vadiúj kifejezés, amit sosem hallottam. Mi mást lehetett volna válaszolni, mint azt, hogy 'yes, of course'.
Valakinek egyszercsak feltűnt, hogy nagyon sokszor mondja azt, hogy yes, úgyhogy megkérdezte, értem egyáltalán amit mondott? "Persze, a yes a kedvenc szavam." -- hangzott Attila válasza.