váradi névtelen, aki pszichedelikumokat próbált "A fű nem nagy cucc: ellazít, érzékivé tesz, jobban érzed a zenét, szebbnek látod az embereket, jobb lesz a szex, de a gondolkodásod eltompítja. A heroin szétnyomja az agyad" – Az LSD fiziológiai hatását tekintve tudat-tágító szer: a vérkeringés nagyon felgyorsul, és emiatt olyan agykapuk nyitnak meg, melyeket a normális vérkeringésnek nem sikerül. Intelligensebb leszel tőle, mert jobban kihasználod az agyad. Megvilágosodsz, más dimenzióban látod a dolgokat. Egy LSD-utazás abból áll, hogy beveszed, és rá egy órára mintegy kikerülsz, kilépsz abból a közegből, melyben élsz. Elkezdesz egy kicsit másképp látni – hogy valójában te ki vagy, mire gondolsz, mindezt hideg rációval, kérlelhetetlen logikával. Úgy vág az agyad, hogy az valami hihetetlen. Jó, hogy eleinte még levadulsz, és érzed, milyen kemény ösztönök mozgatnak, mert az ember végülis ösztönlény, de ezen túl kell tudni kerülni. A felerősödő ösztönök miatt az LSD csak értelmes embereknek ajánlott: az egyik legismertebb eset, amikor Charlie Manson és sátánista serege megölte Roman Polanski feleségét, Sharon Tate-t barátnőjével együtt. Ők nem tudták feldolgozni az LSD hatását, és gyilkolni kezdtek. Ha azonban ezeket a kezdeti impulzusokat le tudod gyűrni, akkor jobban megismered az embereket: jobban átlátod azt, valójában mi mozgatja őket. Annyira maszkok alatt élünk, hogy nem tudunk közel kerülni egymáshoz, rátapintani egymás lényegére. Engem az LSD abban segített, hogy megismerjek másokat: ránézek valakire, két szót beszélek vele, és látom, hogy ki ő. Lehet, ez nagyképűen hangzik, de így van. Ugyanígy fontos az értelmező-készség felerősödése: így csömöröltem én meg a filozófiától – egyszer az LSD hatása alatt vettem elő Kantot, és megláttam, micsoda beteg ember volt. Egyáltalán nem került közel a megismeréshez, sőt... Szerinted ki került közel a megismeréshez? – Nincsen rendszeres filozófiai műveltségem, de szerintem tudod ki? Platón. Pont olyan érzésem volt a legelső tripen, mintha a barlanghasonlatban szereplő ember lennék, aki kimegy és meglátja a fényt. A különbség csak az, hogy ez nem rácsodálkozás volt, mint a barlanghasonlatban, hogy wow!, milyen vagány! Azt láttam, mennyire sötét az emberek agya. És szomorú volt. És akkor felmerül, hogy jó az, hogy én ebben élek? Rájössz, hogy azért jó az LSD, mert segít egy olyan értékrendet felállítani, amivel érvényesítheted magad. Megtanulod az, hogy a legfontosabb az, hogy ne félj. Merthogy az a baj szerintem, hogy mindenki fél. Félnek a barátkozástól, a haláltól, betegségektől.... Hetente vagy havonta hányszor szedtél be valamit? – Nagyon sokmindent kipróbáltam... Egy időben két hét alatt háromszor voltam LSD trip-en. Ez már sok, mert ilyenkor már igencsak elhatalmasodik az emberen az antiszociális állapot, és más hatás ezen kívül nem igazán jelentkezik. Úgy lehet értelmesen élni ezekkel a szerekkel, ha az ember nagy időközönként vesz be egy-egy adagot. Amúgy LSD-től szerintem nem alakul ki sem fizikai, sem lelki függőség, ez nem olyan, mint a heroin vagy a kokain. Miket próbáltál ki az LSD-n kívül? – A füvezés nem nagy cucc: ellazít, érzékivé tesz, jobban érzed a zenét, szebbnek látod az embereket, jobb lesz a szex, de a gondolkodásod eltompítja. Kipróbáltam a heroint is, az szétnyomja az agyad. Képtelen vagy egy öngyújtót 5 centivel arrébb tolni az asztalon. Egyszerűen tönkretesz, értelmes ember ilyesmivel nem foglalkozik. A szintetikus drogok, a Speed vagy az Extasy módosítják a valóságot: ezekkel leginkább az érzelmi oldal erősödik meg, a boldog eufória állapotában kezdesz leledzeni. A legantipatikusabb személyt is nagyon szereted – én nem vagyok oda ezekért a szerekért, mert a valóságtól mintegy eltávolítanak, elkábítanak. Ezek szerintem a szó klasszikus értelmében vett kábítószerek. A pszichedelikumok, mint az LSD vagy a gomba, éppen hogy a valóságot mutatják, az agyat mozgatják meg. Mennyiségek? – LSD-ből soha nem vettem be 50-100 mikrogrammnál többet. Nagyobb mennyiségeknél kiakadhatsz – egy "profi" 1000-1200 mikrogrammot vesz be, ez azonban újjászületés-élménynek számít. Egyszer majd valószínűleg én is kipróbálom, amikor már több élettapasztalatom lesz – én azért még csak egy koraérett gyerek vagyok. Ha úgy 30 év körül még nem fogok női mivoltomba betokosodni, akkor. Most különben éppen szüneten vagyok. Megláttam azokat a dolgokat, amiket tudni akartam, és ezután kell egy kis szünet. Olyan a bélyeg, mint egy "reset" az agynak. Kitisztul a fejed, megvilágosodsz, meglátod, mi van. De nem szabad állandóan lőnöd magad mindennel, merthogy akkor teljesen elszakadsz a realitástól. "Bad trip"-ed volt-e? – Hát volt, de az csak félig-meddig volt "bad": nem volt jó a setting – nagyon fontos, hogy milyen környezetben és milyen hangulatban veszed be a szert. Ha rossz a hangulatod vagy ideges vagy, akkor visszájára fordul az egész: elkezdesz parázni, elképzeled, hogy valaki üldöz, és akkor el kell szaladj. Nálam nem volt még ennyire súlyos sohasem: én maximum összevesztem egy csomó emberrel, de nem hallottam hangokat, hogy most megöllek meg ilyesmik... (nevet) Készültél az első utazásra? – Persze. Ez nem vicc, mert olyan dolgokat látsz meg, melyekről ha nem tudsz valamilyen szinten, akkor elveszel. Én csöppet sem bánom, hogy kipróbáltam. Inkább azokat sajnálom, akik elvesztődtek emiatt, mert nem voltak eléggé érettek hozzá. Csak azok kell ezt kipróbálják, aki eléggé nyitottak ehhez, utánanéztek, és pontosan tudják, miről lesz szó. Ez nem úgy megy, hogy hoppá, kapjuk be. Tudnod kell, mivel játszol. Látomások, miegymás... – Ahhoz nagyon nagy adagok kellenek. Én soha nem vettem be annyit, hogy kiakadjak és hallucináljak: legfeljebb annyi, hogy ránézel valakire, és hirtelen lerohad a fél arca. Vagy hullámzik a fal, meg más színe van a dolgoknak, ránézel a lámpaernyőre és látod, hogy folyik le a vér. De ez tényleg semmiség. Próbáltad-e már a látomásaidat pszichoanalizálni? – Nem feltétlenül van ezeknek köze a pszichoanalízishez. Az, ami szerintem ilyen szempontból érdekes, az a fölöttes én megszűnése egy trip során. Mennyire tiltott ez a szer? – Nagyon-nagyon. Az LSD-fogyasztást, de főleg az azzal való kereskedést súlyosan büntetik mindenhol. Képzeld el, mi lenne, ha legális lenne: az emberiség két csoportra oszlana, egyesek kivonulnának a társadalomból, mert nem akarnák azt csinálni, amit a csürhe csinál. Én nem akarok a nyájban élni, egyszerűen nem tudok felnézni senkire, és ez persze a társadalomban antiszociális viselkedésnek minősül. Módosult-e szerinted mások véleménye rólad? – Igen. Nagyképűnek hisznek, de csak azért, mert sokkal magabiztosabb lettem. De szerintem ez normális, ha az ember nem fél, akkor magabiztos. Én nagyon félénk kislány voltam, akinek nem igazán voltak barátai és nagyon sokat csalódtam. Most azonban már tudom, hogy egyáltalán nincs mitől félnem: megvan a hatalmam arra, hogy átlássak egy másik embert, és így könnyebben megy a kapcsolatteremtés. Ha valaki elutasít, akkor az azt jelenti, hogy ettől ő kevesebb, és nem velem van a baj. Bocs, de ilyesmiket a Cosmopolitanben szokott olvasni az ember. Te "önmegvalósító nő"-nek tartod magad? – Annyira túlvagyok ezen... Nem tudom, mit mondjak erre – nem vagyok feminista. Nagyon szeretem a férfiakat, szerintem ők sokkal többre képesek, mint a nők. Sőt, sokszor sajnálom, hogy nem születtem férfinak. A nők leragadnak a kis dolgoknál, sokkal több komplexusuk van. Mert ők ilyenek... és szerintem én is ebbe a kategóriába tartozom, noha megpróbálom ebből kivonni magam. Vallásos vagy? És ha igen, van-e az LSD-nek valamilyen szerepe ebben a hitben? – Igen, vallásos vagyok, annyiban, hogy hiszek egy Istenben, aki teremtett. És hát – ha nagyon akarod – akkor ő teremtette a gombát, meg azt az anyagot, amiből a bélyeget csinálják. Nem lehet rossz Isten az, aki megadta a lehetőséget arra, hogy meglássam az igazságot, és hogy elvileg minden szintre eljuthassak, ami az emberi tudatállapotokat illeti. Szerinted akkor a pszichedelikum amolyan "igazmondó varázspálcika"? Beveszed és huss, mindenről lehull a lepel, meglátsz minden hátsó szándékot? Filozófiai nyelven fogalmazva mi az a végső kritérium, aminek alapján ezt állítod? – Nincs végső kritérium. Ezt a kérdést azért teszed így fel, mert... mert nem próbáltad ki soha. Ami a varázspálcikát illeti, ez eléggé merev meghatározás részedről, de meg tudom érteni, ez is egy oldala a dolognak. Főleg a gomba az, ami tanít. Úgy érzed, mintha lenne egy mestered, azt sugallja, hogy meditálj a dolgokon, és légy önmagad. A másik oldal az, hogy megszabadulsz a gátlásaidtól: előjönnek a kísérletező hajlamok – például a szexben. Akkor már nincsen olyan, hogy nem, egyszerűen csak benne vagy abban, amit félve képzeltél el azelőtt. [18.11.2003]
|
|