• Megosztás:


Pityuka, a punk

   Kertész Melinda rovata
   a rovatot 2002-2007 között Sipos Zoltán vezette

"...néztük a tévét -- az úgy mˆködött, hogy hajigáltuk ki a tévéket az ablakon: az nyert, akié nagyobbat pukkant, amikor földet ért."


Gyakran látni téged, amint a Fõtéren vagy kocsmákban pénzt kérsz az emberektõl -- mennyi szokott összejönni ilyenkor?

– Amikor piálni szeretnénk, összeállunk a haverokkal s összedobunk minden pénzt. Amikor az elfogy, akkor kiállunk kérni. Ha ilyenkor húsz perc alatt 200 ezer lejt nem szedek össze, akkor nem megy a bolt. Persze ez attól függ, kocsmában általában nem jön így össze. Dehát nem gyûjtünk sokáig -- amint egy üveg vodkára összejön, azt megisszuk, aztán újból kiállunk. Mikor be vagy baszva, akkor nagyon vagány, mert nem szégyelled magad. Máskülönben találkoztam olyan vénasszonyokkal, akik mondták, hogy õk is ezt csinálták fiatalkorukban. Míg fiatal vagy, elmegy, de két-három év múlva már nem hiszem, hogy megcsinálnám.


Amúgy mibõl élsz?

– Néha dolgozom: most hangmérnök vagyok éppen, meg a nagyanyámtól is kapok némi pénzt. Ha drog-kereskedésre gondolsz, akkor azt már nem, kiszálltam a buliból. Túlzottan érdeklõdött irántam a rendõrség – nem akartam odakerülni, hogy vallassanak, meg ilyesmi. Egyszer meg is mondtam nekik, hogy igen, ezzel foglalkozom, de mivel nem volt nálam anyag, nem csinálhattak semmit. Persze ha fû összejön, akkor elszívom. Amikor meghívnak születésnapi bulira, akkor mindig összekaparok az ünnepeltnek egy-két gramm füvet – ennek örülnek a legjobban.


Mi volt a legjobb buli, amin részt vettél?

– Hát sok jó buli volt. Egyszer punkerekkel voltunk a tengeren, egy hotelben, s néztük a tévét -- az úgy mûködött, hogy hajigáltuk ki a tévéket az ablakon: az nyert, akié nagyobbat pukkant, amikor földet ért. Sajnos veszítettem, de attól még felhívták az apámat, hogy fizessen... Aztán meg az utcára rakosgattunk ki az üvegeket, megállítottuk az autókat, és minden sofõrnek innia kellett velünk. Aki nem ivott, az kapott a fejére. A buli mindig összejön, fõleg nyáron. Volt egy jó haverem, már meghalt, az egy lóval ment fel bulizni a negyedikre.


Élõ, hús-vér lóval?

– Igen. Megy a házibuli, a lovat közben lefekteti a szülõk ágyába. Reggel hazajönnek a szülõk: a lány kirohan, próbálja magyarázni, hogy volt valami buli, benn van egy pár furcsa srác, nem kell meglepõdni. Képzeld el a szülõk arcát, amikor kijön a szobából egy irokéz-frizura – csókolom – aztán a második, végül kijön egy ló. A Tordai-hasadéknál egyszer vadászpuskával raktak ki a bárból... Általában olyan emberekkel megyek bulizni, akiket jól ismerek, és akikkel össze vagyunk szokva – így nem érnek meglepetések.


Mi volt a legvacakabb bulis élményed?

– Hm... Egyszer Segesváron összeverekedtem egy egész szabadtéri diszkóval, egyedül. Belenyomtak egy üveget kétszer a hátamba – két hétig úgy fájt, hogy azt hittem, megkergülök.


Mi az, amit soha nem próbálnál ki?

– Most nem ugrik be... nem tudom. Szerintem mindent ki kell próbálni – mondom, kipróbálni, nem belemerülni. Tapasztalatból tanul az ember...


Van-e valami, amitõl undorodsz?

– Hát igen – egy havernél meggyújtottuk, amit kihányt, és égett... Vagy egyszer egy skinhead leült az út közepére, a sávra, összehányta magát, azt mondta: ni, laska, s elkezdte enni... azt hittem, kihányom a belem. Meg a kurvák is undorítóak.


Mennyit iszol hetente? Úgy körülbelül...

– A piálást azért néha túlzásba viszem. A Pubban egyszer ötön két nap alatt megittunk 53 üveg rumot. Tavaly nyáron az Albinuta ban hárman megittunk 17 üveg vodkát – az utolsót ingyen adták, mert ilyet még nem láttak (a mennyiség fejenként 1,2 liter tiszta szesz – szerk. megj.). Mikor egyszer megjöttek a moldvai haverek, felmentünk az Elite-be: két óra alatt kiittuk az egészet, aztán le a Pubba. Volt úgy, hogy négy nap alatt egy lakásból 118 rumos dugót szedtem össze.

Na de ez nem megy így mindig: egy-egy ilyen menet körülbelül egy hétig tart, de aztán mindig leállok két-három hétig pihenni. Mostanában azért nem kocsmázom annyit: van olyan, hogy csak úgy lemegyek a Pubba, s nem is iszom semmit. Sokszor egész éjjel üldögélek egy deci vodka mellett, aztán reggeltájt azt is odaadom valakinek.


Van-e valami nyugis hobbid a bulizáson kívül?

– Imádok kajálni. Az a kedvenc szórakozásom. Ha ma csak margarinos kenyérre telik, akkor inkább még várok két napig, hogy szalámira is összejöjjön. Nagyon szeretek fõzni – ha rámjön, akkor kaját csinálok a selyembõl is. Egyszer fõztem rum-levest: az egyik haverom a Pub mellett lakott, s odaköltöztem, mert volt egy olyan fogadásunk, hogy melyikünk dug meg több nõt egy hónap alatt. Akkor megnyertem a fogadást 28-al, a barátom 24-el veszített. Ez az együttlakás úgy mûködött, hogy amikor jött a pénz otthonról, az egészet rumra költöttük, nehogy valaki kenyeret vegyen belõle. Nem volt mit enni... egyszer azt mondtam, ez így nem mehet tovább: vettem egy lábost, beletettem minden emészthetõ dolgot, ami a lakásban volt, megborsoztam-sóztam-paprikáztam, rátöltöttem két üveg rumot, s feltettem a tûzre – guvadt a szemünk tõle.

Amúgy meg szeretek vicceket kitalálni, de van, ami csak románul működik. Egyszer meghívtak a rádióba, hogy káromkodásokat improvizáljak, egypár nagyon jól sikerült – várj, eszembe jut... ja, igen: az anyád keresztjébõl csinálok síléceket magamnak. Más: hordják le a nyüvek az agyadat a torkodon.


El tudod képzelni magad hatvanévesen?

– Nem, akkor már a föld alatt leszek.


Ötven?

– Kicsit lejjebb...


Negyven?

– Az az igazság, hogy azt sem tudom, mit csinálok öt perc múlva, nemhogy ennyi év múlva... Remélem, nem fogom megbánni mindazt, amin átmentem. Most szeretnék pénzt csinálni, saját lábamra állni. Már 24 éves vagyok, saját lakást szeretnék venni. Ha már nem mentem el egyetemre, akkor legalább pénzt csináljak. Ezenkívül van egy csomó zenével kapcsolatos álmom – szép lenne, ha valamikor meg tudnék élni ebbõl.

Egy másik terv az, hogy kibéküljek az apámmal, aki unitárius lelkész és teológia-professzor – nem látszik rajtam, igaz? (Lásd az Erdélyi Riport cikkét: Pityu, a tékozló fiú.) Mi a családban nagyon makacsak vagyunk, és volt egy-két szar jelenet köztünk. Errõl nem szeretek beszélni... az kellene, hogy leüljünk és megbeszéljük, de sajnos nincs kivel. Mégis, az apám... én vagyok a gyerek, nekem kellene kezdeményeznem. Meg is próbáltam már, de nem ment. Soha nem vett komolyan... még nem hallottam, hogy azt mondja, bocsánat. De jó lenne, ha egyszer kibékülnénk.

[2.06.2003]




Folytatnád-e ezt a beszélgetést?

Igen 107
Egy másik beszélgetést talán 4
Nem 39



Korábbi interjúk
 
Ákos és Szilamér
> akik hirtelen felindulásból elmentek megfürödni az Atlanti-óceánban
Róbert
> aki Matchboxokat gyűjt
Áron
> aki túravezetőként magyarországiakat szívatott kitalált állatokkal
Laura
> aki metál és indusztriális zenészekkel készít hobbiból interjúkat
Gordon
> aki mások helyett írt államvizsga dolgozatokat
Zoli
> aki Marosvásárhely legmenőbb márciuskáit árulja
Tünde
> aki kamionsofőr
Szabó Árpád
> aki nem fél a kínaiaktól
Jackie
> akinek a külföldi önkéntesek fizetnek, hogy Erdélyben dolgozhassanak
Horobeţ Emil
> aki művészetnek tartja a mateket
Andrea
> aki nem érzi az illatokat
Gyurka István
> aki autókat tuningol
Corina
> aki csak nyers ételt eszik
Melinda
> aki Japánban élte át a földrengést
Szokolay Sándor
> zeneszerző, aki Kodály tanítványa volt
Anna
> aki színekben látja az időt
Laura
> aki 139 szülinapot tud fejből
Victor
> aki a Predatort rajzolta
Iris
> aki kilépett a Facebookról
Marian
> aki a Himaláján és a Szaharában is leszaladta a maratont
Csaba
> aki elméleti fizikus Izlandon
Gonzó
> aki kiskorú gengsztereket szelídített egy dél-karolinai városkában
Stefano
> aki 60 országban járt
Paul
> brit világutazó, aki most Háromszéken él
Ila Gábor
> aki visszavett a tempóból
Ileana Mavrodin
> aki Kanadából költözött haza, hogy földházat építsen
David Mallegol
> aki utcagyerekeknek tart cirkusz-műhelyt
Dombi Botond és Szabolcs
> ifjú animátorok
Orsós János
> buddhista pedagógus, aki kitört a cigánytelep kilátástalanságából
Chris
> az aktivista
Kelemen Márton
> aki Kolozsvár központjában horgászik
Adrian Olar
> jegyellenőr
Volker Gerling
> aki gyalog vándorol és zsebmozikat mutogat
Lorik
> aki fixer volt Koszovóban
Olivér bácsi
> aki kapus
Cezar
> aki a druidizmus követője
Bordáska
> aki nem eszik cukrot, felvágottat vagy sült húst
Valer ezermester
> aki esernyőket javít, de a lakberendezés a hobbija
M.
> aki a karajról zsírszegény tehéntúróra tért át
Remus Turda
> máramarosi zsidó
dr. Pusztai Noémi
> aki állatokat homeopátiával gyógyít
Tania
> aki szarajevói születésű temesvári szerb
Ibolya néni
> cerkófmajom-tulajdonos
Hirschfeld Éva és Ida
> műlégykötők
Zsuzsa asszony
> aki jósnőnek született
Will Krause
> aki a Cartoon Networknak animál
Csizmadia András
> borszakértő, gasztrofilozófus
Bernhard Gittler
> a vadász-orgonista-ügyvéd-közgazdász báró
Nadir
> egy üzbég Kirgizisztánból
Milică bácsi
> akinek az egyik szeme sír
DL, egy iráni srác
> aki emigrálni akar
Bréda Ferenc
> aki Mumu forever
Balázs Imre József
> aki belülről fordítja ki a medvét
Marie
> a vegetariánus
Muszka Sándor
> költő
Pataki Csaba
> táltos-tanítvány
Júlia
> aki 77 évesen e-mailezik és chattel
Vadnay Attila
> sztárfodrász
Attila és Álmos
> az "édi kis romániaiak"
Yale
> aki kelet-európai zsidó hagyományokat kutat
Rezső
> az ínyenc
Nándika
> a médiás, blogger, ámokfutó
Gergő
> amatőr ralis
Brad Vee Johnson
> a Sounds of Boney M tagja
Attila és Álmos
> a téma: manele
Réka
> az animé-őrült
Szende
> aki bohócokat gyűjt
Izabella
> a magyar, román és szász kultúra határán
György
> egy menő váradi lokál pultosa
Ralph
> aki Goában bulizott
Zita
> akinek Angyala van
Névtelen
> aki Romparkint szedett
Bán és Jancsika
> utazók
Dana és Luci
> nudisták
Gonzo
> aki halláskárosultakat tanít
Mihai Chirilov
> szabadúszó
V.
> aki sátánista volt
Chase
> a misszionárius és divat-tervező
Kozma bácsi
> aki 63 éves, egyetemista és bentlakásban lakik
Stella
> a transzvesztita
Névtelen
> aki skinhead volt
Menyhárt
> aki nem bír felkelni
Papsi
> a szoknyavadász
Sorin Tara
> a "legnagyobb Románia-ellenes"
váradi névtelen
> aki pszichedelikumokat próbált
Leon
> a taktikai művész
Egyetemisták
> első kolozsvári élményeikről
Zsuzsa és lakása
> akiknek saját életük van
Áron
> aki lefotózott egy Chipendale-tagot, amint pisil
Lepi
> aki látástól-vakulásig sörözik
Attila és Zoltán
> a gourmandok
Szabó Anikó
> a reneszánsz táncról
Levente
> aki tornatanár és japánul tanul
Pityuka
> a punk
Áron
> aki Amerikában dolgozott és pénz nélkül jött haza
Führer
> a cigánykutató és éjjeli˜r
Dávor
> a horvát, aki Bécsben él s magyarul tanul
Farkas Árpád
> a bhakti-jóga hívő
Giusz
> aki megadja a módját az olvasásnak
Házsé
> a humor-krónikás
Nagy Zoltán
> akinek denevér a hobbija, de verebekb˜l doktorál
Imola
> aki rajong a vulkán-kitörésekért
Zuh Deodáth
> aki a magyarság, a filozófia és a menedzserfoci összefüggéseir˜l értekezik
Guccika és Attila
> az internátusi vitézek
Ági
> az elektronikus zenér˜l
Gyömbér
> aki szerelmes Párizsba
Elemér és Buza
> a divatos emberek
Misi
> aki rosszul választott
Könczey Elemér
> karikaturista
Cilu
> az ex-mikrobiofóbiás
Zágoni Balázs
> a filmkészítés buktatóiról
Timi, Iza és Annamari
> a "srác-fˆz˜k"
Szakáts István és Rarita
> világutazók
László Orth Hunor
> aki zenélni "krémesen" szeret
Karácsonyi Zsolt
> akit Lao-ce segített át a katonaságon
Szabó Attila
> az improvizőr







24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS