"Nem volt szimpatikus a téma, ott senki nem ért denevérekhez; de kárpótlásul ajánlották a verebeket."
Mondtad, hogy hobbid a denevérek, de verebekbõl doktorálsz. Mit jelent az, hogy verebekbõl doktorálni?
Verebekbõl doktorálni körülbelül azt jelenti, hogy nyaranta az ember 7 méteres létrával járkál fel s alá, fára mászik, szurkálja a fiókákat, hogy vérmintát vegyen, majd laborban olyan analíziseket végez, amelybõl kiderül az, hogy a verebek nemi aránya hogyan tér el a megszokott az 1:1 tõl. Sajnos kiderült: nincs eltérés. Azonban az kiderült, hogy a nõstények félre szoktak lépni s megcsalják a párjukat, másképp: van páron kívüli párzás...
Miért éppen verebek? Mért nem galambok vagy cinegék?
Ez egy több magyarországi egyetemi központot magába foglaló kutatás része, amit az OTKA támogatott. Én történetesen éppen Ph.D.-ra készültem felvételizni, amikor ez a program indult, persze a denevéreimmel. Sajnos a téma nem volt szimpatikus, mivel ott senki nem ért denevérekhez, kárpótlásul ajánlották a verebeket. Így hát elkezdtem verebekkel is foglalkozni – egy reálos tárgyú doktorinál nagyon fontos, hogy meglegyen a pénzügyi alap a kutatásokhoz.
Miért szereted jobban a denevéreket, mint a verebeket?
A verebek késõbb jöttek be a képbe, a denevér az már régi passzió. Középiskolás koromban barlangásztam – azon kívül más nemigen érdekelt -- aztán egyetem alatt egy denevér-kutatócsoportot kezdtem kalauzolni a romániai barlangokban, õk szerettették meg velem a denevéreket. A túrázás, a barlang már eleve egy élmény, és akkor ráadásul ott vannak ezek a szép kis állatok.
Mi az, amitõl érdekes számodra egy denevér?
Mitõl érdekes a szomszéd szobája? Ez nekem már szép lassan mánia. Szeretem õket. Kedvencem a pisze denevér, ami teljesen fekete, és úgy néz ki, mintha nekiment volna a falnak – olyan, mint egy bulldog. Tudni kell, hogy a denevérek éjszakai állatok, úgyhogy eleve kissé misztikusnak tûnnek, s keveset is tudunk róluk.
Hogyan lehet kutatni a denevéreket? Egyáltalán, hol lehet denevéreket találni?
A barlanglakó denevérekkel egyszerû – olyan barlangokat kell keresni, ahol vannak denevérek. Az odúlakó denevéreket már nehezebb megtalálni -- mi az ultrahangokat hallhatóvá tevõ, denevér-detektornak nevezett kütyüvel tudunk rátalálni a fõbb útvonalaikra, onnan pedig már könnyebb eljutni az odukig. A denevér-kutatás azt hiszem, Nyugat Európában érdekes, a bürokrácia miatt: vannak, akiknek csak arra van engedélyük, hogy jelezzék, hogy hol vannak a denevérek. Mások már megmondhatják, milyen denevérek vannak ott, még kevesebben jogosultak arra, hogy megszámolják a denevéreket, az pedig már egészen ritka, ha valaki kézbe is foghatja õket.
Minek kell ennyi papír?
Mert nagyon veszélyeztetett fajok, dehát Nyugaton mi nem veszélyeztetett… Tény, hogy állományaik mind nyugaton mind mifelénk az utóbbi évtizedekben nagyon lecsökkentek. Romániában nagyon keveset kutatták a denevéreket -- így legelõször is azt szeretnénk tudni, hogy mi van és mennyi van abból, ami van. Következõ lépés a jelentõs denevérkolóniák védelme lenne, ami azért Romániában eléggé rázós ügy, mivel kerettörvény van ugyan, de az alkalmazása hiányzik – így a denevérek zavarása büntetendõ tett ugyan, csak azt nem tudja senki, hogy ki bünteti meg és mennyivel azt, aki megsérti a törvényt.
Vannak-e barátságos, szimpatikus, kedves stb. denevérek?
Nem lehet ilyen fogalmakkal beszélni a denevérekrõl -- erre csak azt tudom válaszolni, hogy vannak olyan fajok, melyek nem nagyon harapnak, ha kézbefogod õket, és vannak olyanok, melyek átharapják az ujjad. Igazából egyik sem barátságos az emberrel szemben, de egyes fajok alkalmazkodtak az ember környezetéhez.
Hogyan viszonyulnak általában az emberek a denevérekhez?
Van, aki azt mondja hogy juj, de édes, van, aki azt hogy fú, de randa, azonban az jellemzõ, hogy legtöbbjük nem tud róluk semmit. Van egy volt osztálytársam, aki egyszercsak felhívott, és mondta, hogy talált egy denevért, amely nem tud repülni, két napja tartja egy cserép alatt az erkélyen. Kérdem, hogy él-e még? Ja, persze. Adtál neki valamit enni? Igen. Mit? Szilvát. Minden európai denevér fajunk rovarevõ...
Elmentem a szerencsétlenhez, teljesen dezhidratálódott, 2 nap alatt elpusztult. El volt törve a szárnya, és ilyenkor nem nagyon lehet mit tenni. Mindenesetre elvittük az állatorvoshoz, aki mikor meglátta a denevért, csak annyit mondott hogy menjünk, és azonnal oltassuk be magunkat.