• Megosztás:


Tünde, aki kamionsofőr

   Kertész Melinda rovata
   a rovatot 2002-2007 között Sipos Zoltán vezette

A férjével párban már tizennyolc európai országba szállítottak árut. Bár a kamionos élet nehéz, nincs szándékában felhagyni a vezetéssel.

Két évet és nyolc hónapot volt a férjével párban kamionsofőr Birtalan-Ghimbell Tünde, aki most két éves gyereknevelési szabadságon van, és a tíz hónapos kisfiát neveli. Ha teheti, egy év múlva visszamegy sofőrnek.

Hogyan lettél kamionsofőr?

- A mostani férjem ötlete volt, hogy tegyem le a teherautó-vezetői sofőrvizsgát is, és vállaljunk közösen kamionsofőri munkát. Először vonakodtam még az ötlettől, mert még személygépkocsival is alig volt tapasztalatom, de a férjem – akkor még élettársam – folyamatosan biztatott, és belevágtunk. Az azért még hozzátartozik a történethez, hogy azelőtt készruhagyárban dolgoztam, és mindenképp munkahelyet szerettem volna váltani.

Birtalan-Ghimbell Tünde


Nem próbáltak meg lebeszélni?

- Többen is. Azt mondták, egy nőnek otthon a helye, kell főzzön, süssön, és étellel várja haza a férjét. Riogattak azzal is, hogy a kamionos férfiak úgysem fognak befogadni, kiközösítenek majd egy nőt, de bevállaltam. Mindig szerettem a kihívásokat, az egyedit.

Mit szóltak a cégnél, hogy jelentkeztél a munkára?

- Nem volt furcsa számukra, hogy egy nő jelentkezik kamionsofőrnek. Amikor odamentünk férjemmel a céghez, és előadtuk, hogy párban szeretnénk munkát vállalni náluk, már volt három női alkalmazottjuk ilyen munkakörben. Csak annyi feltételt szabtak, hogy minden papírom rendben legyen. Mostanra már tizenöt női sofőr van a vállalatnál. Arányaiban ezt úgy kell elképzelni, hogy jelenleg 560 kamionja van a Waberer’snek. A többségét egy sofőr vezeti, de vannak olyanok is, mint mi, akik párban járnak.

Hogyan emlékszel vissza az első utadra?

- Először Németországba mentünk. A határőrök csodálkoztak, de semmi problémám nem volt velük, nem akadékoskodtak amiatt, hogy nő vagyok. Egy idő után pedig már megszoktak.

Hogyan kell elképzelni egy "műszakot"?

- Egy program 30 óra. Ebből 9 órát kötelező pihenni, mert ha nem, szigorúan megbüntetnek. A fennmaradó 21 órából 18-at lehet vezetni. Ezen osztozunk mi ketten. Tehát egy 30 órában átlagosan 9 órát vezetek. Egy program alatt körülbelül 1400 kilométert teszünk meg. Nagyon fárasztó ennyit vezetni.

Különben sem olyan szép a kamionos élet, mint ahogyan azt egyesek elképzelik. Mert amíg itthon csak le kell este dőlni az ágyba, és tudod, hogy biztonságban vagy, addig a kamionnal előbb keresnünk kell egy alkalmas pihenőhelyet, ahol nem rabolnak ki alvás közben. Viszonylag biztonságos helyet kell keresni mindig, ahol eltölthetjük a kötelező pihenő időt. Lehet, hogy irigyelnek, mert jobban megfizetnek, mint az átlag romániait, de meg is kell dolgozzunk azért a pénzért. Végül is, ha megnézzük, arányaiban nem kapunk több fizetést, mint bármelyik más munkás.

Merre jártál/jártatok már a kamionnal?

Összesen 18 országban jártunk. Vezettem a kamiont Bulgáriában, Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Belgiumban, Svédországban, Angliában, Lengyelországban, Spanyolországban, Írországban, Hollandiában, Dániában stb. Átmentünk az 53 km hosszú Csalagúton is. Ott a kamiont előbb be kellett hajtani egy vagonba, minket sofőröket pedig elővittek a mozdonyba, és vonattal mentünk át a tenger alatt. Egy 18 km hosszú hídon is hajtottunk át a tenger felett Dániában, de többször szálltunk már hajóra is.

Tünde és a férje, Laci


Ilyenkor volt lehetőség nézelődni? Mit láttatok? Ismerkedtetek emberekkel?

- Az a helyzet, hogy főként az autópályán közlekedtünk, ott meg kevés a látnivaló. Kamionnal amúgy sem lehet mindenhová bemenni. Csak olyankor volt lehetőségünk nézelődni, ha olyan helyen rakodtuk az árut. Másrészt meg elég kevés időnk volt nézelődni, mert időhöz voltunk kötve. Időben meg kellett érkezni, mielőtt a programunk lejárna, és jól kellett ahhoz hajtani, hogy ne legyen késésünk.

Nem nagyon beszél egyikünk sem nyelveket, így nem nagyon barátkoztunk a helyiekkel. Olaszországban és Németországban ismerkedtünk meg romániai elszármazottakkal.

A rakodásnál sem? Hogyan értekeztetek pl. egy dánnal?

- Ott sem ismerkedtünk, mert ott egészen másképp működik, nem kell sokat beszélni. Azt úgy intéztük, hogy a telefonunkra jött egy üzenet, amely tartalmazott egy referencia számot. Azt kellett megmutatni a helyieknek. Miután azt bevezették a számítógépbe, már mindent tudtak a szállítmányunkról: kik vagyunk, honnan jöttünk, melyik cégtől vagyunk, mit szállítunk és hová, illetve mikor kell rakodnunk. Csak annyit kell megértsünk, hogy mikor ürítik, illetve mikor rakják meg a kamiont. Ezt pedig valahogy kézzel-lábbal mindig elmagyarázták.

Volt konfliktusod a rendőrséggel vagy a hatóságokkal? Büntettek már meg?

- Egyszer volt balesetem. Angliában hajtott a kamion alá egy autó. Csak annyit éreztem, hogy a kamionhoz súrlódott, és már alatta is volt. Nem tudtam már irányítani sem a járművet, csak fogtam a kormányt, és fékeztem. Negyven méter hosszan nyomtam a féket, amíg megállt a kamion. Szerencsére egyikünk sem sérült meg, megúsztuk a balesetet. Máskülönben biztonságosabb érzés ilyen nagy autót vezetni, mint egy személyautót.

Többször állított meg a rendőr, de soha nem volt semmi probléma. Franciaországban pl. egy parkolóban álltunk. A rendőrök is ott parkoltak és látták, hogy nincs feltéve a biztonsági övem. Amikor elindultunk, utánunk jöttek, és intették, hogy tegyem fel. Én pedig mutattam, hogy terhes vagyok, nagy a hasam és nem használhatom, mert nem szabad. Intették, hogy rendben, és elmentek. Megértők voltak, még megállnunk sem kellett, nem is igazoltattak.

Egyszer büntettek meg. Túlsúlyt mért a mérleg az ellenőrzésnél a határon. Persze nem volt jobban megpakolva a megengedettnél, csak még tapasztalatlan voltam - akkor kezdtem el vezetni - és nagyobb sebességgel mentem rá az előírtnál a mérlegre. Azt tudni kell ezekről a szerkezetekről, hogy ha nagyobb sebességgel mész rá, mint 5 km/h, akkor túlsúlyt mutatnak. Akkor meg is büntettek 50 lejre. Az volt a tanulópénzem, utána már jobban figyeltem erre is.

Milyen vezetési stílusokat tapasztaltál? Hogyan vezetnek pl. a németeknél, illetve hogyan a nők?

- A vezetési stílus nem függ attól, hogy nő vagy férfi vagy. Találkoztam már olyan férfival, akitől rendesen féltem, amikor láttam, hogyan vezet. Ha országok szerint veszem, akkor azt mondhatom, hogy itthon sokkal nehezebb vezetni, mert civilizálatlanul, a szabályokat be nem tartva hajtanak. Angliában pl. ha látják, hogy más rendszámú az autód, sokkal figyelmesebbek veled. Németországban, ha egy 50-es sebességkorlátozó tábla van kitéve, akkor senki nem hajt annál gyorsabban, és nem haragszanak, ha lassabban mész.

Ilyen kamiont vezetett


Párban jártál a férjeddel. Egyedül bevállalnál egy utat szinte három év tapasztalattal?

- Ha nagyon sürgős, akkor igen. Már próbáltak is rábeszélni, de eddig nem egyeztem bele, mert nem azért mentünk együtt, hogy majd szétválasszanak.

Most gyereknevelési szabadságon vagy. Tervezel még visszamenni?

- Ha lesz, aki vigyázzon a gyerekemre, még szeretnék. Anyagilag egyértelműen megéri, mert felénk semmi lehetőség nincs.


kérdezett: Gál László

[05.01. 2012]




Folytatnád-e ezt a beszélgetést?

Igen 147
Egy masik beszelgetést talán 3
Nem 21



Korábbi interjúk
 
Ákos és Szilamér
> akik hirtelen felindulásból elmentek megfürödni az Atlanti-óceánban
Róbert
> aki Matchboxokat gyűjt
Áron
> aki túravezetőként magyarországiakat szívatott kitalált állatokkal
Laura
> aki metál és indusztriális zenészekkel készít hobbiból interjúkat
Gordon
> aki mások helyett írt államvizsga dolgozatokat
Zoli
> aki Marosvásárhely legmenőbb márciuskáit árulja
Tünde
> aki kamionsofőr
Szabó Árpád
> aki nem fél a kínaiaktól
Jackie
> akinek a külföldi önkéntesek fizetnek, hogy Erdélyben dolgozhassanak
Horobeţ Emil
> aki művészetnek tartja a mateket
Andrea
> aki nem érzi az illatokat
Gyurka István
> aki autókat tuningol
Corina
> aki csak nyers ételt eszik
Melinda
> aki Japánban élte át a földrengést
Szokolay Sándor
> zeneszerző, aki Kodály tanítványa volt
Anna
> aki színekben látja az időt
Laura
> aki 139 szülinapot tud fejből
Victor
> aki a Predatort rajzolta
Iris
> aki kilépett a Facebookról
Marian
> aki a Himaláján és a Szaharában is leszaladta a maratont
Csaba
> aki elméleti fizikus Izlandon
Gonzó
> aki kiskorú gengsztereket szelídített egy dél-karolinai városkában
Stefano
> aki 60 országban járt
Paul
> brit világutazó, aki most Háromszéken él
Ila Gábor
> aki visszavett a tempóból
Ileana Mavrodin
> aki Kanadából költözött haza, hogy földházat építsen
David Mallegol
> aki utcagyerekeknek tart cirkusz-műhelyt
Dombi Botond és Szabolcs
> ifjú animátorok
Orsós János
> buddhista pedagógus, aki kitört a cigánytelep kilátástalanságából
Chris
> az aktivista
Kelemen Márton
> aki Kolozsvár központjában horgászik
Adrian Olar
> jegyellenőr
Volker Gerling
> aki gyalog vándorol és zsebmozikat mutogat
Lorik
> aki fixer volt Koszovóban
Olivér bácsi
> aki kapus
Cezar
> aki a druidizmus követője
Bordáska
> aki nem eszik cukrot, felvágottat vagy sült húst
Valer ezermester
> aki esernyőket javít, de a lakberendezés a hobbija
M.
> aki a karajról zsírszegény tehéntúróra tért át
Remus Turda
> máramarosi zsidó
dr. Pusztai Noémi
> aki állatokat homeopátiával gyógyít
Tania
> aki szarajevói születésű temesvári szerb
Ibolya néni
> cerkófmajom-tulajdonos
Hirschfeld Éva és Ida
> műlégykötők
Zsuzsa asszony
> aki jósnőnek született
Will Krause
> aki a Cartoon Networknak animál
Csizmadia András
> borszakértő, gasztrofilozófus
Bernhard Gittler
> a vadász-orgonista-ügyvéd-közgazdász báró
Nadir
> egy üzbég Kirgizisztánból
Milică bácsi
> akinek az egyik szeme sír
DL, egy iráni srác
> aki emigrálni akar
Bréda Ferenc
> aki Mumu forever
Balázs Imre József
> aki belülről fordítja ki a medvét
Marie
> a vegetariánus
Muszka Sándor
> költő
Pataki Csaba
> táltos-tanítvány
Júlia
> aki 77 évesen e-mailezik és chattel
Vadnay Attila
> sztárfodrász
Attila és Álmos
> az "édi kis romániaiak"
Yale
> aki kelet-európai zsidó hagyományokat kutat
Rezső
> az ínyenc
Nándika
> a médiás, blogger, ámokfutó
Gergő
> amatőr ralis
Brad Vee Johnson
> a Sounds of Boney M tagja
Attila és Álmos
> a téma: manele
Réka
> az animé-őrült
Szende
> aki bohócokat gyűjt
Izabella
> a magyar, román és szász kultúra határán
György
> egy menő váradi lokál pultosa
Ralph
> aki Goában bulizott
Zita
> akinek Angyala van
Névtelen
> aki Romparkint szedett
Bán és Jancsika
> utazók
Dana és Luci
> nudisták
Gonzo
> aki halláskárosultakat tanít
Mihai Chirilov
> szabadúszó
V.
> aki sátánista volt
Chase
> a misszionárius és divat-tervező
Kozma bácsi
> aki 63 éves, egyetemista és bentlakásban lakik
Stella
> a transzvesztita
Névtelen
> aki skinhead volt
Menyhárt
> aki nem bír felkelni
Papsi
> a szoknyavadász
Sorin Tara
> a "legnagyobb Románia-ellenes"
váradi névtelen
> aki pszichedelikumokat próbált
Leon
> a taktikai művész
Egyetemisták
> első kolozsvári élményeikről
Zsuzsa és lakása
> akiknek saját életük van
Áron
> aki lefotózott egy Chipendale-tagot, amint pisil
Lepi
> aki látástól-vakulásig sörözik
Attila és Zoltán
> a gourmandok
Szabó Anikó
> a reneszánsz táncról
Levente
> aki tornatanár és japánul tanul
Pityuka
> a punk
Áron
> aki Amerikában dolgozott és pénz nélkül jött haza
Führer
> a cigánykutató és éjjeli˜r
Dávor
> a horvát, aki Bécsben él s magyarul tanul
Farkas Árpád
> a bhakti-jóga hívő
Giusz
> aki megadja a módját az olvasásnak
Házsé
> a humor-krónikás
Nagy Zoltán
> akinek denevér a hobbija, de verebekb˜l doktorál
Imola
> aki rajong a vulkán-kitörésekért
Zuh Deodáth
> aki a magyarság, a filozófia és a menedzserfoci összefüggéseir˜l értekezik
Guccika és Attila
> az internátusi vitézek
Ági
> az elektronikus zenér˜l
Gyömbér
> aki szerelmes Párizsba
Elemér és Buza
> a divatos emberek
Misi
> aki rosszul választott
Könczey Elemér
> karikaturista
Cilu
> az ex-mikrobiofóbiás
Zágoni Balázs
> a filmkészítés buktatóiról
Timi, Iza és Annamari
> a "srác-fˆz˜k"
Szakáts István és Rarita
> világutazók
László Orth Hunor
> aki zenélni "krémesen" szeret
Karácsonyi Zsolt
> akit Lao-ce segített át a katonaságon
Szabó Attila
> az improvizőr







24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS