• Megosztás:


Andrea, aki nem érzi az illatokat

   Kertész Melinda rovata
   a rovatot 2002-2007 között Sipos Zoltán vezette

"Az dühít, amikor nyakra-főre kérik a bocsánatot amiatt, hogy valamit megszagoltatnak velem, közben aztán rájönnek, hogy nem érzem…"

“Én el sem tudnám képzelni az életemet illatok nélkül” – mondtam Andreának, amikor kiderült, hogy nem érzi sem a szagokat, sem az illatokat. Csak mosolygott, hogy mindenki ezt mondja neki, amikor megtudja, hogy mi a helyzet… Már hozzászokott ehhez az állapothoz, és egyelőre nem is szándékszik változtatni rajta.

Mi az oka annak, hogy nem érzed az illatokat?

– Hároméves koromban volt egy polip meg egy mandula műtétem. Nem gyerekorvos műtött. Feltételezem, hogy az ő hibájából történt, hiszen az ízeket érzem. És ha születési hiba lenne, akkor azokat sem érezném. Ez így van. Azoknak az embereknek, akik nem érzik az illatokat, nagy részük az ízeket sem érzi. Ebből gondolom, hogy az orvosi műhiba felelős a történtekért.

Mikor, hogyan jöttél rá? Hogy fogadtad?

– Mivel az ember hároméves korától kezd emlékeket “őrizni”, és pechemre engem éppen ebben az időszakban műtöttek, ezért emlékeim sincsenek. Amióta az eszemet tudom, nem érzek illatokat/szagokat. Tulajdonképpen rá sem kellett jönnöm, belém ivódott. Mintha természetes lenne. Egyáltalán nem zavart… Egészen 18 éves koromig. Nem tudom, miért éppen akkor kezdtem másképp gondolkodni erről az egészről, hisz addig is készségesen mesélte mindenki, hogy milyen kár, vagy éppen milyen szerencsés vagyok emiatt.

Különben 10 éves koromban mondtam el a szüleimnek. Addig senki sem tudott róla. Amikor valamit megmutattak, hogy megszagoljam, csak bólogattam, hogy valóban milyen jó/rossz az illata. Nem akartam, hogy tudják, mert éreztem, hogy orvoshoz fognak járatni és kezdődik a faggatás, hogy miért nem szóltam eddig. Aztán egyszer kicsusszant a számon. Persze először nem hitték el. Aztán mégis… és kezdődtek az orvosok. Adtak cseppeket plusz 0,1 % esélyt a gyógyulásomnak. Semmire nem mentem velük.

Hiányoznak-e neked az olfaktív élmények?

– Említettem már, hogy 18 éves voltam, amikor először gondoltam arra: mi lenne, ha mégis éreznék. Jobb lenne-e vagy rosszabb? Azóta sem tudom eldönteni… Igaz, hogy különleges ez az állapot, de azért mégis kimaradok valamiből – úgy érzem.



Gondoltál-e már arra, hogy meggyógyíthatnának?

– Persze. Úgy hallottam, külföldön műtéttel már lehetséges helyrehozni ezeket a problémákat. Sokszor átvillan az agyamon, hogy megtehetném. De amint mondtam: nem tudom eldönteni, hogy legyen. Egyelőre (szerencsére?) úgysincs annyi pénzem, amennyivel helyrepofoztathatnám magam. Majd ha lesz, elkezdek komolyabban gondolkodni a műtéten, addig is élvezem ezt az állapotot.

Minek az illatát, szagát szeretnéd leginkább érezni?

– Hmm… Első helyen áll az ember testszaga. Nem másért, csak úgy hallottam, hogy egyes esetekben vonzó lehet… Második helyen a föld illata zápor után, aztán a sült hagyma és a vanília illata. Virágok közül a frézia illatát szeretném leginkább érezni. Ez a kedvencem. Ó és a dohszag, meg a könyvek illata is vonz.

Hogy képzeled el az illatokat?

– Mindig az ízeket veszem alapul. Azokhoz hasonlítom. Ízes levegő – így is mondhatnám. Mi van akkor, ha nincs íz változata annak a bizonyos illatnak/szagnak? Na, ilyenkor vagyok bajban. Talán színeket rendelek hozzá, de inkább érzéseket, hangulatokat.

Mit tudsz az illatokról/szagokról?

– Ez nagyon érdekes, mert havonta legalább egy új dolgot megtanulok az illatokkal kapcsolatban. Van, amikor többet is. Ami viszont a leginkább meglepett, az az emberi izzadtság szaga. Annyira negatívnak van beállítva, hogy a be nem avatottak számára (lásd: jómagam) teljesen ellenszenves, undorító, kellemetlen. Pedig (néha) egyáltalán nem az, sőt. Őseink ez alapján választottak partnert maguknak. Legalábbis sokat nyomott a latban. Tetszik nekem a jellegzetessége, hogy olyan, mint az ujjlenyomat: nincs két egyforma belőle. Én legalábbis így képzelem el.

Az emberek nagy többsége érzi az illatokat. Emiatt biztosan gyakran megfeledkeznek arról, hogy te nem. Zavar ez téged?

– Egyáltalán nem. Inkább az dühít, amikor nyakra-főre kérik a bocsánatot amiatt, hogy valamit megszagoltatnak velem, közben aztán rájönnek, hogy nem érzem… Egyszer például az egyik barátnőmtől illatos rudakat kaptam születésnapomra, mert megfeledkezett erről az egészről. Egyáltalán nem haragudtam meg érte, sőt! Ilyen ajándékom még sose volt, hogyne örültem volna neki! Mondtam is, hogy nem kell bocsánatot kérnie ezért, mert bármilyen hülyén hangzik is, én örülök az ajándékának.

Hogy vásárolsz parfümöt?

– Sokszor gondoltam arra, hogy összehozok egy olyan találkozót, amelyen ott lesznek azok az emberek, akik a legjobban ismernek, hogy meg tudják mondani, melyik illat illik hozzám a leginkább. Még nem jött össze. Legutóbb például az öcsém vett nekem parfümöt. Ő ismer engem a legjobban, ismeri az ízlésemet, tehát megbízhatok benne.

Üzensz valamit azoknak, akik érzik az illatokat/szagokat?


– Inkább kérdeznék. Előfordult-e már velük, hogy a púr testszag vonzotta őket, nem a parfüm illata?


Kérdezett: ba.

[13.7.2011]




Folytatnád-e ezt a beszélgetést?

Igen 58
Egy másik beszélgetést talán 4
Nem 12



Korábbi interjúk
 
Ákos és Szilamér
> akik hirtelen felindulásból elmentek megfürödni az Atlanti-óceánban
Róbert
> aki Matchboxokat gyűjt
Áron
> aki túravezetőként magyarországiakat szívatott kitalált állatokkal
Laura
> aki metál és indusztriális zenészekkel készít hobbiból interjúkat
Gordon
> aki mások helyett írt államvizsga dolgozatokat
Zoli
> aki Marosvásárhely legmenőbb márciuskáit árulja
Tünde
> aki kamionsofőr
Szabó Árpád
> aki nem fél a kínaiaktól
Jackie
> akinek a külföldi önkéntesek fizetnek, hogy Erdélyben dolgozhassanak
Horobeţ Emil
> aki művészetnek tartja a mateket
Andrea
> aki nem érzi az illatokat
Gyurka István
> aki autókat tuningol
Corina
> aki csak nyers ételt eszik
Melinda
> aki Japánban élte át a földrengést
Szokolay Sándor
> zeneszerző, aki Kodály tanítványa volt
Anna
> aki színekben látja az időt
Laura
> aki 139 szülinapot tud fejből
Victor
> aki a Predatort rajzolta
Iris
> aki kilépett a Facebookról
Marian
> aki a Himaláján és a Szaharában is leszaladta a maratont
Csaba
> aki elméleti fizikus Izlandon
Gonzó
> aki kiskorú gengsztereket szelídített egy dél-karolinai városkában
Stefano
> aki 60 országban járt
Paul
> brit világutazó, aki most Háromszéken él
Ila Gábor
> aki visszavett a tempóból
Ileana Mavrodin
> aki Kanadából költözött haza, hogy földházat építsen
David Mallegol
> aki utcagyerekeknek tart cirkusz-műhelyt
Dombi Botond és Szabolcs
> ifjú animátorok
Orsós János
> buddhista pedagógus, aki kitört a cigánytelep kilátástalanságából
Chris
> az aktivista
Kelemen Márton
> aki Kolozsvár központjában horgászik
Adrian Olar
> jegyellenőr
Volker Gerling
> aki gyalog vándorol és zsebmozikat mutogat
Lorik
> aki fixer volt Koszovóban
Olivér bácsi
> aki kapus
Cezar
> aki a druidizmus követője
Bordáska
> aki nem eszik cukrot, felvágottat vagy sült húst
Valer ezermester
> aki esernyőket javít, de a lakberendezés a hobbija
M.
> aki a karajról zsírszegény tehéntúróra tért át
Remus Turda
> máramarosi zsidó
dr. Pusztai Noémi
> aki állatokat homeopátiával gyógyít
Tania
> aki szarajevói születésű temesvári szerb
Ibolya néni
> cerkófmajom-tulajdonos
Hirschfeld Éva és Ida
> műlégykötők
Zsuzsa asszony
> aki jósnőnek született
Will Krause
> aki a Cartoon Networknak animál
Csizmadia András
> borszakértő, gasztrofilozófus
Bernhard Gittler
> a vadász-orgonista-ügyvéd-közgazdász báró
Nadir
> egy üzbég Kirgizisztánból
Milică bácsi
> akinek az egyik szeme sír
DL, egy iráni srác
> aki emigrálni akar
Bréda Ferenc
> aki Mumu forever
Balázs Imre József
> aki belülről fordítja ki a medvét
Marie
> a vegetariánus
Muszka Sándor
> költő
Pataki Csaba
> táltos-tanítvány
Júlia
> aki 77 évesen e-mailezik és chattel
Vadnay Attila
> sztárfodrász
Attila és Álmos
> az "édi kis romániaiak"
Yale
> aki kelet-európai zsidó hagyományokat kutat
Rezső
> az ínyenc
Nándika
> a médiás, blogger, ámokfutó
Gergő
> amatőr ralis
Brad Vee Johnson
> a Sounds of Boney M tagja
Attila és Álmos
> a téma: manele
Réka
> az animé-őrült
Szende
> aki bohócokat gyűjt
Izabella
> a magyar, román és szász kultúra határán
György
> egy menő váradi lokál pultosa
Ralph
> aki Goában bulizott
Zita
> akinek Angyala van
Névtelen
> aki Romparkint szedett
Bán és Jancsika
> utazók
Dana és Luci
> nudisták
Gonzo
> aki halláskárosultakat tanít
Mihai Chirilov
> szabadúszó
V.
> aki sátánista volt
Chase
> a misszionárius és divat-tervező
Kozma bácsi
> aki 63 éves, egyetemista és bentlakásban lakik
Stella
> a transzvesztita
Névtelen
> aki skinhead volt
Menyhárt
> aki nem bír felkelni
Papsi
> a szoknyavadász
Sorin Tara
> a "legnagyobb Románia-ellenes"
váradi névtelen
> aki pszichedelikumokat próbált
Leon
> a taktikai művész
Egyetemisták
> első kolozsvári élményeikről
Zsuzsa és lakása
> akiknek saját életük van
Áron
> aki lefotózott egy Chipendale-tagot, amint pisil
Lepi
> aki látástól-vakulásig sörözik
Attila és Zoltán
> a gourmandok
Szabó Anikó
> a reneszánsz táncról
Levente
> aki tornatanár és japánul tanul
Pityuka
> a punk
Áron
> aki Amerikában dolgozott és pénz nélkül jött haza
Führer
> a cigánykutató és éjjeli˜r
Dávor
> a horvát, aki Bécsben él s magyarul tanul
Farkas Árpád
> a bhakti-jóga hívő
Giusz
> aki megadja a módját az olvasásnak
Házsé
> a humor-krónikás
Nagy Zoltán
> akinek denevér a hobbija, de verebekb˜l doktorál
Imola
> aki rajong a vulkán-kitörésekért
Zuh Deodáth
> aki a magyarság, a filozófia és a menedzserfoci összefüggéseir˜l értekezik
Guccika és Attila
> az internátusi vitézek
Ági
> az elektronikus zenér˜l
Gyömbér
> aki szerelmes Párizsba
Elemér és Buza
> a divatos emberek
Misi
> aki rosszul választott
Könczey Elemér
> karikaturista
Cilu
> az ex-mikrobiofóbiás
Zágoni Balázs
> a filmkészítés buktatóiról
Timi, Iza és Annamari
> a "srác-fˆz˜k"
Szakáts István és Rarita
> világutazók
László Orth Hunor
> aki zenélni "krémesen" szeret
Karácsonyi Zsolt
> akit Lao-ce segített át a katonaságon
Szabó Attila
> az improvizőr







24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS