Amióta megszületett, Gyurka István folyamatosan kapcsolatban áll autókkal, őt idézve egy autós világba született bele. Tuning show-kra, RC és drift versenyekre jár. Az álma pedig az, hogy nemzetközi versenyeken is részt vehessen.

A ház előtt végtelenségig tuningolt Tico áll, a garázsban motorok, ATV, és egy csillogóra polírozott piros drift-BMW parkol. Isti szobája sem mindennapos: a falat autós poszterek tapétázzák, a könyvespolcon serlegek sorakoznak, érmek lógnak, az ágy és a tévé mellett autómodellek parkolnak.


Mikor kerültél kapcsolatba autókkal?

– Már édesapám is nagy autóbolond volt, így nem volt nehéz nekem is megszeretnem ezt a fajta életmódot. Gyakorlatilag autók között nőttem fel. Volt egy szállítási cégünk, ezen kívül rossz állapotban levő járgányokat is vásároltunk, amiket feljavítottunk, és így próbáltunk egy kis pénzt nyerni belőle. A Ticót is így vettem, rossz állapotban, az volt a terv, hogy feljavítom és eladom. Csak aztán, mikor elkészült, annyira megtetszett, hogy kis autó és keveset fogyaszt, hogy végül megtartottam magamnak.



Hogy kezdődött a tuning-láz?

– Aki szereti az autókat, és időnként autókiállításokra és tuning show-kra is eljár, az könnyen kedvet kaphat arra, hogy a saját autóját is átalakítsa, vagy legalább szebbé varázsolja. Velem is így volt. Kíváncsiságból ragasztottam a lámpa felső felére egy sötét csíkot, hogy „mérgesítse” a Tico elejét, aztán ugyanezt elkészítettem üvegszálból. Majd kicseréltem a kormányt, a pedálokat, és idővel kidobtam a hátsó üléseket és egy hatalmas hangfelszerelést építettem a helyükre. Egy tuning show alkalmával aztán én is beneveztem a hangnyomás versenyre, amit meg is nyertem. Innentől kezdve nem volt visszaút ebből a világból.

Mit jelent az autó tuning?

– Igazából fejlesztést jelent. Létezik optikai és motorikus tuning. Az előző az autó külsejének átalakítására vonatkozik, mint például az ablaküvegek lesötétítése, lökhárító, küszöbök, felnik lecserélése, vagy az autó aljára színes neoncsövek rögzítése. A motorikus fejlesztés célja az autók teljesítményének a növelése. Értem ez alatt a gyorsulás, tapadás, irányíthatóság feljavítását.

Mostani állapotában mi az, ami más a Ticón, ami nem a sajátja?

– Hát szinte az egész autó. Kívül másak a lámpák: az eredeti helyett angel eye és xenon égőket használok, lecseréltem a felniket, a rugókat, nagyobb kerekeket tettem, lehúzósokat ragasztottam rá és, ami még szokatlan, az a hátsó szárny, ami ad neki egy versenyautós kinézetet. Belül kicseréltem a kormányt, a kapcsolókart, kimondottan versenyzésre készített indító gombokat, dizájnosabb fordulatszámmérőt, hőmérséklet szenzort, sebesség kijelzőt és töltésmérőt – ami az akkumulátor aktuális állapotát jelzi – szereltem a bordra, és persze a zene cucc teljesen ki van cserélve. Van két 600 wattos hangfal és egy 2000 wattos erősítő a csomagtartó és a hátsó ülések helyén. A hangfelszerelés miatt két akkut használok, egy kondenzátort, és teljesen újra kellett kábelezzem az egész autó.







Foglalkozol más autók tuningolásával is?

– Persze, többnyire barátoknak szoktam szívességet tenni, de örömmel vállalok bárkinek bármilyen jellegű autó-átalakítást.

Mennyi időbe telt, míg elérte jelenlegi állapotát a Tico?

– Most már, hogy mindent tudok, maximum két hét alatt át tudnék alakítani egy Ticot, nekem viszont négy-öt évbe telt, míg átalakítottam. Egyrészt azért, mert ez elég drága hobby, másrészt meg sokat kellett kísérletezzek főleg a hangfalak megépítésénél, hogy elérjem a tökéletes hangzást.

Mit kell tökéletes hangzás alatt érteni?

– Amit a versenyeken elvárnak: minél nagyobb hangerőt, minél kevesebb torzítással. Mivel kicsi a Tico és erős a zene, az egész autó belerezeg, és hangot ad ki. Ezért egy speciális szigetelő anyaggal, dynamattal tapétáztam ki belülről, ami megkeményíti a szerkezetét. Az ajtókba hangelnyelő szivacsot építettem be, a hangfalakat pedig már többször is átépítettem. Az eddigi legjobb hangzás, amivel nyertem is, az 144,7 decibel volt. Összehasonlításképpen, amikor felszáll egy repülőgép, 160 decibel erővel szól.







Milyen versenykategóriák vannak még a tuning show-n?

– Legtöbb esetben a kategóriákat a szervezők határozzák meg, de vannak visszatérő versenyek, mint a carstyling – járműszépségverseny –, ezen belül is két külön kritériumrendszer szerint pontoz a zsűri. Az egyiknél az autó külsejét, a másiknál a belsejét pontozzák. Talán a gyorsulási versenyeken van a legtöbb kategória, ezek a szervezők osztályozási rendszerének megfelelően változnak. Bár minden esetben a gyorsaságot pontozzák, konkrétan, hogy ki a leggyorsabb 402 méteren, azért nagy botrányt keltene az, ha figyelmen kívül hagynák a köbcentik és lóerők közötti hatalmas különbségeket. A tuning show-kon van még a drift, ami egy nagyon látványos versenyág, amikor lényegében az autó keresztben halad a neki kijelölt versenypályán.

Milyen versenyeken vettél részt a Ticóval?

– Az első volt a hangnyomás verseny, ami aztán rendszeressé vált. Miután azt meguntam következtek az ügyességi versenyek, ahol zsalonok vannak felállítva, és azok között kell szlalomozni. De van olyan verseny is, hogy mérik, mennyi idő alatt cserélsz pótkereket. Voltam gyorsulási versenyeken is, viszont már egy ideje nem versenyzek a Ticóval, és leredukáltam városi autóvá.

Miért hagytad abba a versenyzést?

– Elsősorban azért, mert nagyot romlott a versenyek színvonala, rosszabb lett a szervezés, és nincsenek nagy nyeremények. Ergo, nem nagyon éri meg pénzt fektetni bele. De az is közrejátszott, hogy időközben volt szerencsém megismerkedni az RC autómodellekkel és innentől kezdve új fejezet kezdődött. Egy évig gyűjtöttem a pénzt, míg végül sikerült megvásároljam az első RC autómodellt… akkoriban 1700 lejért.



Milyen egy RC autómodell? Mit tud?

– Első ránézésre távirányítós játék autóhoz hasonlít, de valójában nem az. Eleve sokkal masszívabb, különböző fémekből (vas, aluminíum, titán) rakják össze, a karosszériája egy különleges műanyagból, lexanból készül, és az autókéhoz hasonló elv szerint - termikus motorral és speciális üzemanyaggal, nitrometánnal - működik. Rendes rugózása van, olajos teleszkópja, 4x4- es kerékmeghajtású… Lényegében egy mini autóról van szó, melynek a végsebessége 70-90 km/h. Az RC rövidítés azt jelenti, hogy radio control, vagyis egy távvezérlővel lehet irányítani, hogy merre és milyen sebességgel menjen, még lámpát is lehet gyújtani, sőt ablakot is törölni.

Mire használtad a kisautót?

– Eleinte csak a Bükkbe jártunk ki a haverokkal, és játszottunk vele. Idővel azonban összeverődött egy kisebb társaság, mindenféle korosztályú emberek, ahol mindenkinek volt ilyen autómodellje, és akkor együtt kezdtünk versenyekre járni. Ezzel együtt pedig elkezdődött a kisautók tuningolása is. Rendre kezdtem kicserélni az alkatrészeket, a motort, az első féltengelyt, a távvezérlőt, teljesen saját ízlés szerint festettem le az autót, és idővel újabb modelleket is vettem.

Honnan szerezted be ezeket az alkatrészeket?

– Létezik ilyen üzlet, ahol kimondottan ezekhez az autómodellekhez lehet vásárolni alkatrészeket, sőt más karosszériát is. Ha valaki megunja a Hondáját, simán lecserélheti egy Mercedesre. Mindegyik autónak van egy használati utasításszerű könyve, amelyben szerepel az összes alkatrész, és részletes leírás van arról, hogy hogyan kell összerakni, karbantartani a kisautót, kicserélni bizonyos alkatrészeket. Elég komoly szerelői ismeretek szükségesek ehhez a hobbihoz, ezért is mondtam, hogy ez nem egy kisgyerekeknek való játék.

Honnan szerzel pénzt az autókhoz? Vannak támogatóid?

– Korábban a Ticót teljesen önerőből, a zsebpénzemből építettem át, az autómodellekkel más volt a helyzet. Bár az elsőt még saját pénzből vásároltam, a többit már a versenyeken összegyűjtött nyereményekből. Ezen kívül újabban a kolozsvári HPI Racing, RC autómodelleket forgalmazó cég támogat a versenyeken: ők adják az autót, én meg nyerem nekik a versenyeket.

Hogy kell elképzelni egy ilyen RC autóversenyt?

– Itt is több kategória van, amelyeket a normál autóversenyek mintájára szerveznek. On road kategóriában van az úgynevezett touring, például egy tornateremben szervezik meg, a padlóra mokettát tesznek és egy hosszabb pályát jelölnek ki, és körülbelül úgy, mint a Formula 1-ben, egyszerre indul több autó, több kört mennek, és a leggyorsabb nyer. Mindegyik autóba tesznek egy érzékelőt, ennek segítségével tudják mérni az időt. Hogy hangulatosabb legyen a verseny, az autóknak készítünk egy mini sátrat, ahol a verseny előtt/után parkolhatnak. Mindenki saját ízlés szerint rendezi be.

Szintén az on road kategóriába tartozik a drift, amit többnyire bevásárlóközpontokban szerveznek, a padlócsempén kijelölt versenypályán. Itt nem a gyorsaságot, hanem a látványosságot pontozzák, hogy mennyire szépen, és folytonosan tud keresztben haladni az autó. Lepontoznak, ha nekimész a korlátnak, ha nem egyenletesen csúszik az autó, vagy megfordul.

Az off road tulajdonképpen azt jelenti, hogy nehéz terepen versenyeznek. Itt már nagyobb RC autókkal érkeznek a versenyzők - buggy és truck modellekkel -, és egy nehezebb, ugratókkal teli terepen kell végigmenni minél gyorsabban. Ezen kívül van a crawling, ahol kiépítenek egy pályát kövekkel, fákkal, dombokkal, ahol kimondottan erre a célra összerakott autókkal (crawlerekkel) próbálnak átjutni ezeken az akadályokon. Romániában még nem divat, de külföldön már szerveznek stunt és bashing versenyeket is off road kategóriában. Egy ugratókkal teli pályát kell elképzelni, ahol a látványosságot pontozzák, hogy melyik autó ugrat magasabbra, illetve hogy milyen mutatványokat, trükköket végez a levegőben. Talán most nyáron itt, Kolozsváron is szerveznek majd egy ilyen versenyt.

Újabban egy igazi drift autón dolgozol, ennek mi a története?

– Talán mindegyik kategóriánál jobban szeretem a driftet… azt a hangulatot, az adrenalint, a gumifüst szagát. Sokkal nagyobb kihívásnak tűnik irányítani egy keresztben haladó autót, mint egyszerűen gyorsan menni, vagy szlalomozni egy akadálypályán. A sztori nagyon egyszerű: az RC autómodellel drift kategóriában egyelőre nincs már ellenfelem, ezért körülbelül másfél éve úgy döntöttem, építek egy igazi drift autót. Akkor vettem meg a BMW- t, szintén rossz állapotban, 700 euróért, teljesen szétszedtem, és kezdtem átépíteni.

Hogy készül egy drift car? Miben más egy átlagos autóhoz képest?

– Az a lényeg, hogy hátsókerék-meghajtású autó legyen, amin aztán elég nagy átalakításokat kell véghezvinni. Elsősorban, amennyire csak lehet, meg kell könnyíteni az autót. Ez azt jelenti, hogy mindent ki kell dobni belőle, ami súlyos, és nem játszik szerepet az autó működésénél. Én kidobtam a hátsó üléseket, leszedtem a kárpitozást. A motort teljesen át kell alakítani, hogy bírja a driftelést. Összehasonlításképpen: ez a BMW gyárilag 120 lóerős, drifteléshez minimum 280-300 lóerős kell, hogy legyen. El kell érni, hogy az autó kettes- hármas sebességben le tudja forgatni a kerekeit, egy normál autó ehhez képest egyesben is alig forgatja le. A rugózást úgy kell átalakítani, hogy a kanyarban nagyobb legyen a tapadás, az autó ne veszítsen a lendületéből. Szükséges még egy hidraulikus kézifék, ami segít, hogy könnyebben faroljon az autó.



Milyen állapotban van most az autó? Körülbelül mikor készül el?

– Sosem lesz kész. Ez olyan, hogy mindig lehet jobb, mindig lehet tökéletesebb, mindig akad valami, amit átalakítsak, megjavítsak.

Mik a terveid, ha elkészül az autó?

– Ha kész lesz, szeretnék nemzetközi versenyekre is kijutni. Viszont ehhez rengeteg gyakorlatra lesz szükségem, és sajnos egyelőre nem nagyon van, ahol legálisan lehet driftelni. Időnként a Toyota udvarán, ahol dolgozom, régi gyárudvarokon, parkolóházakban szoktam gyakorolni. A cél a King of Europe drift versenyen való részvétel… egyelőre.




kérdezett és fotózott: Kovácsics Judit