Ileana Mavrodin, aki Kanadából költözött haza, hogy földházat építsen "Ami a festéket illeti, például ezt a pirosat, amivel a konyha egy részét festettem ki, én magam csináltam, és kevesebb időmbe került, mint elmenni a festéküzletig." Írhatom azt, hogy ökoépítész vagy? Nem vagyok teljesen szakértő, de a romániai mezőnyhöz képest mondhatjuk, hogy igen, olyan kevesen foglalkoznak ezzel. Viszont nem is élek ebből, az idő nagy részében "klasszikus" építészettel foglalkozom. Hogyan kerültél kapcsolatba ezzel? Valamilyen szinten mindig is érdekeltek a természetes anyagokból készült, hagyományos házak... az, ahogy az emberek építeni tudtak azokból az anyagokból, amiket a környezetükben találtak. Kanadában olvastam többet arról, amit zöld építészetnek, vagy organikusnak, vagy ökonak hívnak... nem hiszem, hogy létezne egyetlen végleges elnevezés. Van egy könyv, ami nagyban befolyásolt, a címe "The hand-sculpted house: a practical and philosophical guide to buid a cob cottage", ahol "cob" föld, agyag, homok, szalma és víz keverékét jelenti. Mi az ökoépítészet helyzete Kanadában? Ott sem része a fősodornak, de midenesetre egy jól kialakult áramlat, főleg az allergiások miatt. Az amerikai házakban a levegő sokkal szennyezetteb, mint kint, mert tele vannak olyan szőnyegekkel, fotelekkel stb., amiket kémiai úton tettek tűzállóvá, meg mondjuk a huzatokat azért áztatták vegyszerekbe, hogy ne kelljen őket vasalni... és ezek az anyagok lassan párolognak. A préselt lemezből készült bútorok meg formaldehidet bocsájtanak ki. A fa is, amiből a házat építik, tele van égésgátló vegyszerekkel, a hőszigetelés (üveggyapot vagy bazalt-gyapot) szintén (ezekben a bazalt- vagy üvegszálakat műanyag tartja össze, és ha lángra lobbanni nem is, de mérgező füstöt kiadni hajlamos, ezért kell tűzállóvá tenni.) A festékek oldószerei is veszélyesek, azt mondják, hogy száradás után már nincsenek jelen, de valójában hosszú évekig szennyezik a levegőt. Minden mosószer, fertőtlenítő (eléggé tisztaságmániások), illatosító hozzájárul ahhoz, hogy a levegő mesterséges vegyületekkel telítődjön. Ami miatt az emberek egyre erősebb allergiákat kapnak. Nagyon sok gyerek allergiás. Amikor én Kanadába mentem, itthon egyetlen allergiás személyt ismertem, ott meg az ismerőseim fele az volt. Megfigyelhettem, ahogy itthon egészséges ismerőseim lassan maguk is allergiások lesznek, pár év alatt a gyerekeik is... Így hát az emberek kezdenek rájönni, hogy milyen szennyezett légkörben élnek, és a nyugati parton legalábbis, San Franciscótól Vancouverig egyenesen divattá vált természetes házakban lakni. Ezek nézhetnek úgy ki, mint bármelyik normális ház, máskor meg alkalmat adnak arra, hogy a tulajdonosaik kiélhessék a kreativitásukat. Egy csomó művész meg építész ilyenben lakik. Milyen tünetei vannak ezeknek az allergiáknak? Egy enyhe megfázáshoz hasonlító érzéstől egészen odáig, amikor a légutak begyulladnak, és szinte megfulladsz, illetve bele is lehet halni. És persze többnyire rájönnek, mitől van ez, hát próbálják kerülni az okokat. Például a tej alapú festékeket is újrafelfedezték, és minden nagy áruházban van bioétel-részleg. Ezek persze drágábbak, mert szigorú törvények szabályozzák, hány évig nem kezelhették a földet mesterséges anyagokkal előtte, és nagyobb hozzáértést igényel a termesztésük. Szerencsénk, hogy mi itt még értünk ehhez. Mennyibe kerül ott egy földház felépítése? Nagyon kevésbe. Az alapokat meg lehet oldani a telken talált kövekből, vagy úgynevezett urbanitból, ami régi utak bontásakor keletkezett betondarabokat jelent, és az a jó benne, hogy a cég, ami az illető utat felújítja, ingyen házhoz szállítja neked, mert többe kerülne neki fizetni a szemetelésért a díjat. A falakat megépíted abból, amit az alapozásnak és a komposztáló gödörnek kiásol, a szalmát meg ingyen megkapod, mert nincs, amit csináljanak vele, általában el szokták égetni a mezőn. Szükséged van homokra, meg különböző fóliákra a szigeteléshez, meg persze festékekre, ablakra-ajtóra, padlóra... de ezzel együtt is nagyon olcsón kijön az egész. Másrészt vannak villák meg luxus-lakóházak, igazi amerikai stílusban, 4-5 fürdővel meg ugyanannyi hálószobával, több nappalival... erről is beszél ez a könyv, hogy sokszor túl nagyra építjük a házainkat, nem gondoljuk végig, mire lesz szükségünk. Megtörtént velem, hogy a kliens eredetileg egy kis házat akart, aztán mind újabb és újabb funkciókat talált ki, míg a végén elszörnyedve látta az eredményt, én meg törhettem a fejem, mit csináljak a felesleges helyiségekkel, adassam ki a földszintet irodáknak, vagy nyittassak vele panziót? Szászka felé menet mindig elmegyek egy régi istálló mellett, és megfigyeltem, ahogyan elolvadt, újra eggyé vált a természettel. Az anyagai ugyanazok, nem tűnik idegennek. Közel hozzá van egy elhagyatott betonépület, szörnyen néz ki, a betonvasaival... Ez a jó abban is, ahogy egy földház épül: ha valami nem tetszik, vagy meggondoltad magad, ugyanabból az anyagból újracsinálhatod. Amit betonban elrontottál, az úgy is marad. Hogyan jöttél vissza? Volt kétezer dollárom, amivel pont befizethettem volna ott egy kéthetes földház-építési workshopra, de valami közbejött, így inkább hazajöttem, itt ennyi pénzből vehettem egy telket, és fogadhattam segítséget az építkezéshez. Még visszajártam, de világos volt, hogy itt akarok élni - ültem a Néra partján, a házam mellett, és rájöttem, hogy megjártam New York-ot, a Karib-tengert és Côte d’Azur-t, de itt érzem magam a legjobban. Azt hiszem, a lányom is haza fog jönni az unokámmal, próbálom meggyőzni őket, hogy építsünk nekik egy szalmabála-házat is (a földházuk mindenképpen meglesz az én házam kertjében). Nem tetszett a kanadai életstílus. A többség kertvárosokban lakik, ahol járda sincs, nem ismered a szomszédaidat, nincs egyetlen üzlet sem, az életed abból áll, hogy garázsból kocsiba, kocsiból liftbe, onnan a kis ablaktalan irodafülkédbe ülsz át, onnan meg ugyanígy haza, a munkahelyeden az eget alig látod, és az egész életedet leélheted légkondicionált helyeken. Én meg a kezemmel is akartam dolgozni, tavasszal majd meghaltam, hogy kinyithassam az ablakot... persze tilos volt. Például a nagy ingatlancégek nem is alkalmaznak ott építészeket: megvannak a típustervek, van egy mérnök, aki néha arréb tesz egy falat, ha a kliens úgy kívánja, de általában őket is leginkább az érdekli, hogy jó drágán adhassák tovább a házat. Senki sem épít a családjának, az a norma, hogy ha egy jobb állást ajánlanak egy másik városban, otthagysz csapot-papot, és odaköltözöl. Nagyon ritka, és luxusnak számít, hogy egyedi házat építsél, a kivitelező cégek is nagy léptékre vannak berendezkedve. A lányom bébiszitterkedett, és egyik nap azzal jött haza, hogy a gyerekek, akikre vigyáz, azért vannak egyedül, mert a szülők elmentek meglátogatni a nagyszülőket. Na, akkor éreztem, hogy valami nagyon nincs rendben itt. Hogyan fogtál neki itt az építésnek? Egyszerűen hazajöttem ezzel a könyvvel, vettem egy telket, ami hasonlított a leírtakra, és nekiálltam. Menet közben sok új barátot szereztem, sokakat lelkesített ez a dolog, segítettek építeni... A falubeliek eleinte bolondnak néztek, aztán ahogy fejlődött a ház, ők is kezdtek emlékezni, hogy tényleg, ezt régen is így csinálták, és hogy ezek a házak nyáron hűvösek, télen melegek. Amikor befejeztem, arra is rájöttek, hogy ez jó befektetés, ha ökoturizmusból akarnak élni. Mennyire lehetséges ma Romániában így építkezni? Mostanában voltam egy bukaresti kiállításon, Ecohabitat volt a címe, és nagyon sok látogatója volt, sokaktól hallottam, hogy akartak ilyesmit építeni, csak nem tudták, hogy van, aki foglalkozik ezzel. Van, aki hagyja magát lebeszélni ("földház, megőrültél?"), mások meg felidézik, ahogyan a nagyszülők házában érezték magukat... Van egy pár építész, aki ezzel foglalkozik, az Arhiterra-val kell a kapcsolatot felvenni, és ők segítenek. Mérnököket is lehet találni, én két olyan mérnökkel dolgozom, akiket régóta érdekelt a téma. A szabályozások nem veszik még figyelembe az ilyen házak sajátosságait, de ha fából készítjük a vázat, akkor szabad akár földdel is kitölteni a keretet. Eu-szinten meg most készül egy földépítést szabályozó törvénycsomag, amit majd mi is át kell hogy vegyünk. Rendesen kutatják a földházak szilárdságát, egyetemeken, 1:1 arányú makettekkel. Az anyagok nagy részéhez könnyű hozzájutni, és a speciálisabbak is kezdenek megjelenni a piacon, például Temesváron egy cég ausztriai vegyszermentes festékeket árul, meg olyan hőszigetelő lapokat, amit finomra darált fából, gőzöléssel készítenek - a részeket a gyanta maga tartja össze. Bár ami a festéket illeti, például ezt a pirosat, amivel a konyha egy részét festettem ki, én magam csináltam, és kevesebb időmbe került, mint elmenni a festéküzletig. Árulnak még gyapjút padlások hőszigetelésére, amit persze kezelnek valamivel, hogy ne legyen gyúlékony, de olyasmivel, ami nem káros az egészségre. És végül ne feledjük, hogy a megújuló energiákat használó épületgépészeti elemek árának most 90 százalékát fizeti az állam. Milyen célokra lehet jó választás földházat építeni? Szeretném elterjeszteni ezeket nyaralóknak. Ilyet általában ott épít az ember, ahol egy nagyon szép tájat látott, ezért szerintem logikus kéne legyen, hogy olyasmit építek, ami minél kevésbé avatozik be a környezetbe. Ökoturizmushoz is ideálisak, meg persze lakásnak is jók, de ehhez arra van szükség, hogy a megrendelő elég nyitott legyen. Persze ezeket nem lehet egy-két szintnél magasabbra építeni, ezért városban nem ajánlom őket, viszont szívesen csinálnék itt utcabútorokat, buszmegállókat, pavilonokat. Ileana minden nyáron tart földépítő workshopokat, a részletek a háza site-ján találhatók. az interjút Gagyi Zsófia készítette >>Ileana házának az oldala>> >>Az Arhiterra munkacsoport>> >>Az Ecohabitat kiállítás>> [29.11.2008]
|
|