Fődíjat nyert a 15. Országos Diákfilmszemlén az általános iskolások kategóriájában az Amit a medvéről feltétlenül tudni kell című animációjával két sepsiszentgyörgyi animátor, Dombi Szabolcs és Botond.
Talán azért is nyerte el a zsűri tetszését a rajzfilmecske, mert könnyebb megérteni a barna- és a jegesmedvéről szóló legfontosabb tudnivalókat, ha egy 13 illetve egy 11 éves kisfiú tolmácsolja.
Dombi Botond: – 2006-ban kezdtünk az animáció iránt érdeklődni, sok rajzfilmet néztünk. Tetszettek az animációk, s úgy gondoltuk, mi is kipróbáljuk.
Dombi Szabolcs: – Számomra is a rajzfilmek láttán támadt az ötlet: először gyurmával kezdtük, majd apu mutatott pár programot, amivel animációkat lehet készíteni.
Milyen figurákat készítettetek gyurmából? Mi volt az első karakteretek?
DSz: Több próbálkozásunk is volt, de első sikerként a Ki engedte ki? című kiskutyás filmet tartjuk számon. Ezt egy kamerával készítettük, stop motion technikával, tehát minden egyes mozdulatot le kellett fényképeznünk.
Miért döntöttetek a gyurma mellett?
DSz: Szintén rajzfilm, a Wallace és Gromit című animáció adta az ötletet. Próbálkoztunk fényképezőgéppel, de nem volt sikeres, mert bemozdult a kép. Aztán apu jött a mentő ötlettel: végül távirányítós kamerával fotóztunk.
Az animáció két kiskutyáról szól, akik egy cica révén találkoznak, és összebarátkoznak. Annyira tetszett az ötlet, hogy megpróbáltuk folytatni: a folytatásban szintén találkoztak volna a kutyusok, majd megosztoztak volna egy csonton, és labdáztak volna egyet...
Meséljetek az első animációs munkafolyamatról!
DB: Sokat nevettünk a bakikon: bedőlt a kerítés, mozgott a ház, elmaradt egy láb... Sokat szórakoztunk gyártás közben. Majd beneveztünk a 13. Országos Diákfilmszemlén és a 8. helyezést értük el.
Tavalyelőtt a <19 Szabadfogású Számítógép versenyen a 3. díjat kaptuk, a tavaly pedig a medvés filmmel nyertünk ugyanott.
Felnőttek segítenek-e a munkátokban?
DB: Apa segít a programok megtanulásában, sok tanító filmet, szájtot mutatott meg, a gyurma-animációknál a távirányítós kamera az ő ötlete volt, meg a programot is ő hozta. No, meg a gyurmát...
Milyen programokat használtok?
DSz: A medvés animációt Adobe Flashben készítettük, vágásra a Premiere-t használtuk, de dolgoztunk már 3dsmaxban is.
Az animáció mellett más elfoglaltságokra jut-e időtök?
DSz: Igen, például filmet nézünk, Boti rollerezik, és én gördeszkázok.
Amikor animáltok, naponta hány órára köt le?
DSz: Nem dolgozunk az animációkon naponta: lehetnek több napos szünetek is a munkánkban, de ha nekiülünk, akár egy egész napot is eltölthetünk az animálással.
Ha egy ötletünk beválik, akkor akár egy hetet is bütykölünk rajta, ha nem megy, akkor abbahagyjuk, és később folytatjuk, mikor ismét kedvünk kerekedik.
DB: most is van egy félbemaradt munkánk, a táncoló egér. Még nem tudjuk, hogy szemléltessük az ugrást.
Mi tűnt egy-egy animációban a legnehezebbnek?
DSz: Mindig az elkezdés. Addig nehéz, míg kitaláljuk, hogy mit hogyan csináljunk. Amikor beindul a munkafolyamat, akkor csináljuk, ahogy tudjuk.
Milyen témákat kedveltek, milyen szempontok alapján döntötök egy bizonyos téma mellett?
DB: Kedves, megragadó történeteket szeretünk feldolgozni.
Mit jelent számotokra a megragadó?
DSz: Egyáltalán nem olyat, ami az Animaxon megy...
Azaz?
DB: kedvességgel teli...
DSz: aranyos és megható...
Elképzelhetőnek tartjátok, hogy valamilyen animációval kapcsolatos szakmátok lesz?
DSz: Lehet, de még nem tudjuk, még nem gondolkoztunk ezen.
Eddig összesen hány animációt készítettetek?
DSz: Kilencet. Ezeken kívül is van még egy pár, de ez a kilenc sikerült a legjobban.
Becslésetek szerint melyik karakter sikerült eddig a legjobban?
DSz: A medve.
Mi a kedvenc rajzfilmetek?
DB: A Pixar filmek és a Simpson család.
Kérdezett: Kertész Melinda